"A pannon puma él, jó kondícióban van, de tartósan csatlakozik hozzá társa, a hun hiéna" - ezzel a maliciózus megjegyzéssel kezdte beszédét a miniszter, arra utalva, hogy míg a magyar reálgazdaság teljesítménye továbbra is megbízható, tartósan kiegyensúlyozott, addig a gazdaságot költségvetési problémák sújtják, a politikai szembenállás már-már fékezi a gazdaság bővülését, és a hátráltató tényezők között szerepel a korrupció is. A miniszter szerint a következő időszakban több évtizedre szóló, előremutató stratégiai döntéseket kell hozni a nagy ellátórendszerek reformjára, s mivel "globális gazdaságban élünk, munkaerőpiacunkat meg kell nyitni, korszerűsíteni kell".

Kóka János részben önkritikus megjegyzésekkel kezdte beszédét, aláhúzva, hogy az elmúlt 8 év rossz döntései, következetlenségei vállalhatatlan mértékben növelték meg a büdzsé terheit, például a túlzott szociális kiadások révén. Ez vezetett oda, hogy napjainkra az államháztartás hiánya 10 százalék fölé emelkedik - mondta Kóka János. "Magyarországon a politikai elit olyan mértékben játszotta el hitelét - bármelyik oldalon - a nemzetközi közvélemény előtt, hogy kár is bármit ígérni, a költségvetés sarokszámait hónapról-hónapra teljesíteni kell" - tette hozzá.

A miniszter az egykori brit kormányfőt, Margaret Thatcher asszonyt idézve rámutatott: a magánvállalkozások és a gazdasági verseny támogatása szabadíthatja meg az országot a gondoktól. A miniszter szerint a gazdasági és közlekedési tárca a reformok segítésére olyan programokat dolgozott ki, amelyek révén élére áll a változásoknak. Kóka János ezek közé sorolta a közösségi közlekedés reformját, az energiapiac megnyitását, a villamos- és gázipar reformját, valamint a gazdasági és közlekedési tárca berkein belül, illetve a hozzátartozó hatóságoknál folyó intézményi reformot is. Elmondta, hogy a következő évben 15 milliárd forintot takarít meg a tárca a hozzátartozó intézmények működtetésében.

Kóka János az előremutató programok közé sorolta az "Üzletre hangolva" elnevezésű projektet, amelynek fő célja, hogy a magyarországi cégek adminisztrációját egyszerűsítse, finanszírozásukat javítsa és egyúttal őrködjön a gazdasági verseny fölött. Aláhúzta: e téren még az idei év végéig olyan kodifikációs munkát akar megvalósítani a tárca, amelynek révén érdemben csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei.

A miniszter arról is szólt, hogy a gazdasági tárca beindítja a "bízunk Magyarországban" című mozgalmat. Ennek keretében olyan cégeket, illetve befektetőket mutatnának be, amelyek továbbra is nyomatékosan állítják: Magyarországon érdemes befektetni, ez az ország olyan hely, amely kedvező gazdasági hátteret biztosít a vállalkozások fejlődéséhez.

Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke kedvezőnek ítélte, hogy egy liberális politikus egy konzervatív kormányfő szavaival a "nemzeti liberalizmus mellett kötelezte el magát". Hiányolta azonban az elnök, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika nem nevez meg húzóágazatokat, prioritásokat.

Az MGYOSZ elnöke ezek közé sorolta a gyógyvíz programot és az egészségügyi turizmus fejlesztését Magyarországon, a logisztikai központok erőteljes támogatását, illetve a kis- és középvállalkozások szerepének a mostaninál fokozottabb erősítését, tevékenységük támogatását. (MTI)