A berlini mecsetháború

"A tevehajcsároknak semmi keresnivalójuk itt" – tiltakozott nemrég a kelet-berlini Pankow egy lakója az itt épülő mecset ellen. Nem mintha az üres telek iránt óriási érdeklődés lenne: az egyik odalán omladozó garázsok húzódnak, nem messze egy gyorsbüfé-bódé, középen egy viharvert asztal.

Az Ahmadiyya iszlám mozgalom mégis ezt szemelte ki, s itt szeretne új mecsetet építeni: az engedélyük és pénzük is megvan rá, csak a helyiek támogatása hiányzik. A pankowi mecset lenne az első iszlám imaház Kelet-Berlinben, és bár a külföldiek aránya itt meglehetősen alacsony, a fenntartások annál nagyobbak. Az indulatokra jellemző, hogy az első "egyeztető tárgyalások" az iszlám közösség képviselői és a pankowi lakosok között tavasszal csaknem tettlegességéig fajultak, végül a rendőrségnek kellett kimenekítenie a muzulmánokat a dühödt németek karmaiból.

A mecset hálás témát ad a helyi NPD-nek is, a neonácik már több utcai tüntetést is szerveztek az építkezés ellen, amelyen szokásos idegenellenes jelszavaikat hangoztatták: olyanokat, hogy a középkorban még sikerült megállítani a törököket Bécsnél, de a mai Európának ennél nehezebb dolga lesz. Minderre a megoldás: "Mehmet, Ali, Mustafa, irány Ankara".

Az ellenzők között azonban sok a tisztes, a neonácikkal egyébként nem szimpatizáló polgár, a CDU helyi szervezete és az evangélikus egyház sem nézi jó szemmel a mecset építését. Az érdekcsoportba tömörült tiltakozók eddig hatezer aláírást gyűjtöttek, de drasztikusabb módszerektől sem riadnak vissza: a német sajtó szerint a kerületi önkormányzat vezetőjét többször megfenyegették, hogy a fejével fizet, ha valóban felépül a mecset, amit előbb-utóbb amúgy is fel fognak gyújtani.

A küszöbönálló iszlám invázióval kapcsolatos félelmeket nehéz eloszlatni. Az őskonzervatív, de a német alkotmányvédelem szerint békés Ahmadiyya közösség egyetlen híve sem él Pankowban, ami az ellenzők szemében azt bizonyítja: itt bizony térítési tervekkel állnak szemben. A muzulmánok – akiket egyébként az iszlám többi irányzata semigen fogad el – viszont azzal érvelnek, hogy itt kaptak olcsó telket. Eddig egy családi házban miséztek, de kétszáz tagjukkal együtt kinőtték. Egy alapítványban összegyűjtöttek a szükséges 250 ezer eurót, miért ne építkezhetnének? Berlinben egyébként 210 ezer muzulmán él, akiknek 76 imaházuk, de csak két igazán reprezentatív mecsetük van –  "szemben" csaknem négyszáz evangélikus és 170 katolikus templommal. Sokakat mégis aggaszt a helyzet: a 73 éves erfurti Roland Weisselberg evangélikus lelkész például néhány hete az iszlám előretörése ellen tiltazova égette meg magát elevenen.

Nem a pankowi az egyetlen mecset Németországban, amely heves indulatokat vált ki. Berlin főleg bevándorlók lakta Neukölln negyedében három éve húzódik egy építkezés amiatt, mert a CDU-s kerületi vezetés "túlságosan nagynak" tartja a mecsetet, amely nem illik lakónegyedbe. A háttérben azonban alighanem az állhat, hogy az adott közösséget a radikális iszlámhoz közelinek vélik. De Münchenben is heves vitákat váltott ki, hogy a városvezetés tavaly engedélyezte: a török-iszlám közösség épp egy katolikus templommal szemben, az utca túloldalán emeljen mecsetet, két hegyes kis minatettel. Időnként olyan hírek is lábra kapnak, hogy az anyagi gondokkal és a hívők elvándorlásával küzdő katolikus  és evangélikus egyház templomai eladására kényszerül, és ezeket esetleg a muzulmánok vennék meg – de ezek inkább rémhírek, csak kevés muzulmán közösségnek van pénze ekkora beruházásokra. Többségük ipari épületekből, garázsokból, szupermarketekből átépített termekben, a nyilvánosságtól elszigetelve, a "hátsóudvarokban" gyűlik össze, ahol törökül vagy arabul prédikálnak. Nem csoda, ha sok német szemében "gyanús" a tevékenységük, pedig 2001. szeptember 11. óta igyekeznek nyitni a többségi társadalom felé (Berlinben például népszerű a mecsetek nyílt napja).

Ezt felismerve a müncheni mecsetépítést mind az evangélikus, mind a katolikus egyház támogatta, mondván: a kultúrák békés együttélésében fontos, hogy a vallásgyakorlás is nyilvános legyen. A müncheni mecsetben például teázót és konferenciatermet is terveztek, ahol a nem muzulmánokat is szívesen látják. Hátha így csökken a félelem. Akiknek persze takargatnivalójuk van – és ilyen közösségek is akadnak azért Németországban – azoknak a jelenlegi, átláthatatlan, hátsóudvari helyzet éppen megfelel. Éppígy a szélsőséges pártoknak is.

Hittanóra egy berlini mecsetben
Hittanóra egy berlini mecsetben
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.