Forrásaink úgy tudják: a kormányfő ígéretet tett arra, hogy a támogatáspolitika leglényegesebb döntéseit a határon túli magyar vezetőkkel közösen, évente szeretné meghozni. A közös elhatározások végrehajtásáról pedig szigorú összeférhetetlenségi szabályok szerint szakértők gondoskodnak majd. Külön feladatként jelentkezik Kárpátalja és a Vajdaság sajátos helyzetének kezelése; az ott élő magyarság támogatása az anyaország számára kiemelt tennivaló.
Ami a program részleteit illeti, a Népszabadság megkeresésére László Boglár miniszterelnöki szóvivő elmondta, hogy a regionális fejlesztési tervek alapvetően infrastrukturális jellegűek; ugyanúgy kiterjednek az árvíz- és környezetvédelemre vagy az oktatási és intézményi hálózatra. Szó van egyebek között a határok által kettévágott települések közlekedési és egyéb gondjainak megoldásáról.
A fejlesztési tervekről Magyarország egyeztet a szomszédos országokkal és kérik a határon túli magyar közösségek véleményét. Az első döntések a jövő év elejére várhatók; az elkészült tervek ezután kerülhetnek Brüsszelbe. A találkozón részt vevő Bajnai Gordon kormánybiztos egyben emlékeztetett arra is, hogy a következő hét évben magyar részről százmilliárd forintnyi uniós forrás nyílik meg a határmenti térségek fejlesztésére.
László Boglár szóvivő utalt arra is, hogy a jövő évi költségvetésben már előirányzott a nemzeti intézmények finanszírozása, ezeket a célokat a kisebbségi vezetők ismerik. Részükről viszont igényként merült fel a tanácskozáson, hogy az anyaország vállaljon hosszú távú szerződéses kötelezettséget a kiemelt fontosságú kisebbségi intézmények finanszírozására. Egyetértés mutatkozott a konzultáción abban, hogy a kedvezménytörvény módosítása révén váljon lehetővé a magyarigazolványok meghosszabbítása az eddig kötelezően előírt csere helyett.
A konzultációt követően Markó Béla, az RMDSZ elnöke lapunknak elmondta: hangsúlyosan foglalkoztak a határmenti gazdaságfejlesztési együttműködés kérdésével és azokkal a lehetőségekkel, amelyeket ezzel kapcsolatban az EU kínál. - Ez Romániának is nagyon fontos, e pénzeszközök hatékony felhasználása Románián belül például a Partiumnak nagy lehetőségeket jelent - mondta Markó és utalt rá: megegyezés született a tanácskozáson arról, hogy a Szülőföld Alapon belül lesz egy külön keret az úgynevezett kispályázatokra (ezeket a pénzeket korábban az Illyés Alapítvány juttatta el a különféle határon túli civil szervezeteknek).
Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke lapunknak nyilatkozva tárgyszerűnek nevezte az eszmecserét. - Szorgalmaztam az Ipoly határfolyón egykor létezett hidak mielőbbi felújítását. Felhívtam a figyelmet arra is, hogy mielőbb rendezni kellene a Selye János Egyetem anyaországi anyagi támogatását - hangoztatta az MKP elnöke. Bugár kiemelte: a meghívott kisebbségi vezetők hangsúlyozták a konzultáción, hogy a határon túli magyar közösségek új támogatási rendszerében is meg kellene hagyni az Illyés Alapítvány működésében fontos szerepet betöltő alkuratóriumokat, vagyis a határon túli testületek javaslati jogát a támogatások odaítélése előtt.
