Kettős szocialista forgatókönyv
A lap azt állítja, hogy a Hiller István pártelnök által jegyzett belső dokumentum a kongreszszus jogosítványait két parlamenti választás között szűkítené, az elnökség mozgásterét viszont tágítaná. Ezt az elmozdulást különösen érdekessé teszi, hogy a párt jelenlegi legfontosabb politikusát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt éppen egy ciklus félidejében a kongresszus jelölte kormányfőnek, és történetesen az elnökség akaratával szemben. Ez a helyzet tehát az új szabályok szerint nem ismétlődhetne meg. Lapunk információi szerint azonban a vitairatnak ezt a fejezetét nem Hiller István, hanem Steiner Pál jegyzi.
A pártelnök az általános politikai helyzetértékelésért felelős, ahol a döntő mondandó szerint a jövőben sokkal kevésbé az ellenzék ellen, mintsem inkább a lakosságra figyelve, jól érzékelhetően annak javára kell politizálnia a pártnak. A Fideszt egyébként nagyon súlyos kritika éri a szövegben, az egy a tábor, egy a zászló jelszóhoz például egy magyarázó jelző kerül, amennyiben is ez a zászló egyre inkább árpádsávos.
A szervezeti változtatások legradikálisabb, az elnökséget túlhatalmazó részeire információink szerint a párton belül úgy tekintenek, mint gondolatkísérletre, amelynek a megvalósítására minimális esély sincs, ugyanis éppen a kongresszusnak kellene kétharmados többséggel megszavaznia a saját lefegyverzését.
A többi új elem már kevésbé meglepő, és megvalósításának megvan a politikai realitása. Tudható volt, hogy Gyurcsány valószínűsíthető pártelnökségére egy őt belül tehermentesítő ügyvezető elnök beállításával reagálna az alapszabály, s cserébe megszüntetnék a jelenlegi - Szekeres Imre által betöltött - elnökhelyettesi tisztséget. A Népszabadság úgy tudja, a miniszterelnök főállású "ügyvezetővel" számol, s a poszt esélyeseinek sora így akár a kormányból kimaradó Juhász Ferencre szűkül. A tervezet egyébként bebetonozná a vezérkart, mandátumuk időtartamát két évről négy évre hosszabbítaná, de ehhez is lesz a kongresszusnak még szava.
A vitaanyag nemcsak tartalmi, hanem például személyi ügyekben is visszanyesné a kongresszus jogosítványait - adott esetben egyre több országos tisztségviselőt a pártválasztmány választhatna meg a küldöttek helyett.
Hogy ezek az elképzelések mikor és mennyiben válhatnak valóra, kérdés. Az egyik forgatókönyv szerint a februári kongresszus dönt az új alapszabályról, egy másik verzió viszont úgy kalkulál: februárban csak egy "nagy vitaindító" lesz, s fél vagy egy év múlva egy újabb kongresszus szentesíti majd az új alapszabályt.
