Ugyanezt osztrák és szlovén kollégáik is megtehetik, s természetesen a magyaroknak sem kell majd megállniuk, ha a hatóságok elől menekülő tettes átjutna a határon. Ilyen esetekben a rendőrök fegyverüket és más felszerelésüket is magukkal vihetik, s az elfogásnál használhatják is, lőniük azonban csak önvédelmi helyzetben szabad. A schengeni térség bővítésének egyik fontos feltétele, hogy a szomszédos államok kétoldalú egyezményekben állapodjanak meg a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről, és a kedden kihirdetett magyar-szlovén megállapodás az utolsó volt e sorban. A szerződések a határellenőrzés megszüntetésétől függetlenül hatályba lépnek.

A forró nyomon üldözés a bűnüldöző hatóságok számára biztosított lehetőségeknek csupán az egyik, bár kétségkívül a leglátványosabb eleme. Az együttműködés ugyanis a bűnügyi információk cseréjétől a konkrét akciókig terjed: például a határ mentén együtt járőrözhetnek és közös bűnfelderítő csoportokat hozhatnak létre. A szerződésben részes államoknak felkérésre fel kell kutatniuk az eltűnt vagy körözött személyeket, tárgyakat, és akár titkos információgyűjtéssel is segítséget kell nyújtaniuk a bűnözők felderítéséhez.

Az egyezmények azt sem tiltják, hogy indokolt esetben külföldi rendőrök hazánkban folytassanak megfigyelést, és fordítva. Ehhez minden olyan technikai eszközt igénybe lehet venni, amit az érintett állam törvényei engednek. A felderítő munkának határt szab viszont, hogy a rendőrök más állam területén magánlakásba vagy a nyilvánosság elől elzárt területre nem léphetnek be, így ott például poloskát sem telepíthetnek. A fedett nyomozók esetében nincs ilyen korlátozás, hiszen ők a bűnöző szervezetekbe beépülve, "társaikkal" együtt szabadon mozoghatnak.

A bûn üldözésének nem szabnak határt