Nem zárható ki, hogy a szeptember-októberi fővárosi zavargások idején valóban történtek jogsértő intézkedések, és ezekkel kapcsolatban a rendőri vezetők elmarasztalása sem elképzelhetetlen - jelentette ki kérdésünkre Petrétei József. Az igazságügyi és rendészeti miniszter konkrétumokról nem kívánt beszélni. Tény ugyanakkor, hogy rendőri túlkapás gyanúja miatt több mint 170 eljárás folyik. Ha ezek során kiderülne, hogy egyes parancsnokokat személyes felelősség terhel, Petrétei a saját kinevezési hatáskörébe tartozó vezetőkkel szemben fel fog lépni, és ezt várja el másoktól is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyetlen esetben sem békés polgárok elleni "rendőrattakról" volt szó, hanem a köznyugalmat súlyosan megzavaró események helyszínein kellett intézkedni.

A miniszter nem vitatja: a televízió ostromakor a rendőrség felkészültsége nem volt megfelelő. Az MTV elleni támadásra olyannyira nem számított senki, hogy szeptember 17-én este hétkor két vidéki századot hazaküldtek, és ez a döntés utóbb súlyos tévedésnek bizonyult. Petrétei szerint a helyzetet csak bonyolította, hogy mindkét oldal "kezdő" volt. Egyébként a miniszter magára nézve azonnal levonta a következtetést, mert a rendfenntartóknak az "ostrom" idején tapasztalt felkészületlensége miatt felajánlotta a lemondását. Petrétei úgy véli, fontosabb a tapasztalatok számbavétele és a hasonló események megelőzését célzó intézkedési tervek kidolgozása, mint egyes vezetők pellengérre állítása. Szerencsésebb lett volna - tette hozzá -, ha a tábornokok is inkább a tanulságokat igyekeznek összegezni, és a beosztásukhoz nem méltó nyilvános viták helyett "házon belül" tisztázzák a történteket.

A budapesti események után nyilvánvalóvá vált, hogy a jogi környezetet is érdemes felülvizsgálni. A Kossuth téri elhúzódó tüntetés és a gazdák által kilátásba helyezett traktoros felvonulás kapcsán is felvetődnek értelmezési kérdések. Az előbbit a rendőrség az önkormányzati kampány részeként értékelte, míg több szakértő álláspontja szerint az MTV ostroma után oszlatni kellett volna. Petrétei szerint olyan szabályozásra van szükség, amelynél nincs jogbizonytalanság, a joghézagokat pedig nem sebtében kihelyezett jelzőtáblákkal kell betömni. A tárcánál - a miniszterelnök által felkért szakértőkkel történt többszöri konzultáció után - már dolgoznak a normaszövegen, ám a végleges tervezettel megvárják a Gönczöl-bizottság jelentését. A miniszter hangsúlyozta: korántsem biztos, hogy minden extrém helyzetre megoldást találnak, ezért a módosítás sorsa ma még bizonytalan. Az sem kizárt, hogy a budapesti események hátterét vizsgáló grémium - például a kényszerítő eszközök alkalmazásával összefüggésben - további jogszabály-változtatásokra, akár a rendőrségi törvény korrekciójára is javaslatot tesz.

Petrétei a kormánypártok és az ellenzék közötti éles szembenállás dacára sem tartja kizártnak, hogy a zavargások után elkerülhetetlen jogszabály-módosításokról sikerül megegyezésre jutni, mert a kétharmados törvényeket konszenzus nélkül nem változtathatják meg.

Az együttműködés újabb próbája pedig az - mondta -, hogy lesz-e egyetértés a választási törvények módosításáról. Egy alkotmánybírósági döntés miatt a jövő nyárig újra kell szabni a választókerületeket, ma ugyanis a legkisebb és a legnagyobb körzet között kétszeres a különbség. Ez alkotmányellenes, de a határok átrajzolása nem csak technikai kérdés - a választás eredményét is befolyásolhatja. Ha ebben lesz konszenzus, Petrétei szerint érdemes lenne újragondolni a külképviseleti szavazás mai rendszerét, és felvethetnék a kisebb parlament kérdését is.