A “felszívóképesség” vegytani kifejezés – állapította meg egyszer Olli Rehn bővítési EU-biztos, aki labdarúgóként inkább a futball fogalomkészletéből válogat beszédeiben. Az-e vagy sem, mindenesetre kifejezi a lényeget: akár a (pénzügyi) szolidaritást, akár a kulturális hasonlóságot, akár pedig az unió egyre nehézkesebb belső döntéshozatali eljárását nézzük, a januárban huszonhét tagúra dagadó szervezet nincs felkészülve további újak fogadására. Az egyetlen kivétel a méreteivel és gondjaival sem túl jelentékenynek tűnő Horvátország, amelynek belépése az évtized végére várható.

- Zágráb esetében nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy még ebben a parlamenti ciklusban új tagként üdvözölhetjük a klubban. A mostani, ötödik bővítési körhöz köti az országot fejlettségi szintje, jogi és intézményi kultúrája, évezredes öröksége – mondta szerdán, az Európai Parlament strasbourgi bővítési vitájában Becsey Zsolt (Fidesz). Franciaország éppen a horvátok után húzná le a rolót: minden további uniós bővítést népszavazással kell majd náluk jóváhagyatni. Ez főleg a törökökre vonatkozik, ám a (görög) Ciprus kapcsán kirobbant nézeteltérések – és a törököket sújtó e heti uniós szankciók – egyelőre csigalassúsággal hozhatják csak közelebb Ankarát a huszonötökhöz. Szerbia kapcsán az EU fő dilemmája: a NATO-hoz hasonlóan kezet nyújtson-e Belgrádnak annak ellenére, hogy Carla Del Ponte hágai főügyész szerint nem működik együtt teljesen a Nemzetközi Törvényszékkel? A válasz januárig, a szerbiai választásokig rejtve maradhat.

- Szomszédos fekvése, a határon túli magyar kisebbségek miatt Magyarországnak elemi érdeke, hogy az EU bővítése folytatódjon a Nyugat-Balkán, ezen belül elsosorban Horvátország, de Szerbia és más térségbeli országok irányába is – hangoztatta az EP-ben Tabajdi Csaba (MSZP). Úgy vélte: ennek ellenére (vagy éppen ezért) pillanatnyilag a legfontosabb az unió mélyreható gazdasági és intézményi reformjának végrehajtása, anélkül, hogy bezárnánk a kapukat a Nyugat-Balkán előtt. Az EU “bővítési fáradtsága” kapcsán Tabajdi kifejette: a válság okai sokkal régebbre nyúlnak vissza. A régi tagállamok politikai vezetése elkendőzi a valóságot az állampolgárok elől, amikor a nehézségekért az újakat okolják.

– A bővítés eddig joggal nevezhető sikertörténetnek. Ahhoz, hogy ez egy év múlva is elhangozhassék, a vállalt kötelezettségek alapján folytatódnia is kell - mondta Szent-Iványi István (SZDSZ). Véleménye szerint a potenciális tagjelölt államok (Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Albánia) számára a politikai kritériumok következetes számonkérése mellett nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az unió középtávon a teljes jogú tagságot kínálja nekik, nem pedig valamilyen köztes megoldást.