Ügyészségen végzi a "Panama-öböl"?

Hűtlen kezelés miatt feljelentést fontolgat a XI. kerületi Fidesz egyik képviselője az "Öböl-panamaként" elhíresült kopaszi-gáti ingatlanfejlesztés miatt. A polgármester szerint jó üzlet köttetett. A kerület kedden zárt ülésen szavazta meg 1,5 milliárdos üzletrészének eladását.

Több mint 1,5 milliárd forintért eladta a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl fejlesztésére 2003-ban alapított cégben, az Öböl XI. Kft.-ben lévő kisebbségi, 19 százalékos üzletrészét Újbuda önkormányzata a kft. társtulajdonosának, az MSZP-közeli nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás közvetett érdekeltségébe tartozó cégnek. A fideszes ellenzék javaslata visszavonására szólította fel Molnár Gyula szocialista polgármestert, de a képviselő-testület 21-17-es szavazati aránynyal, tehát az MSZP-SZDSZ- MDF-többség mellett az ellenzék egy részének támogatásával keddi rendkívüli, zárt ülésén jóváhagyta az előterjesztést. Schneller Domonkos fideszes képviselő lapunknak elmondta, nagy valószínűséggel ügyészségi feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen.

Budapest egyik leglerobbantabb egykori rozsdaövezetére - két részben, elsőként jövő tavasszal befejeződő kivitelezésben - vízi szórakoztatóközpontot, éttermeket, kulturális létesítményeket, valamint lakó- és irodanegyedet álmodtak meg. A kerület az Öböl Kft.-be kisebbségi tulajdonosként apportálta be a területen fekvő önkormányzati ingatlanokat - az ellenzék szerint jóval áron alul. A Fidesz akkori álláspontja továbbra sem változott: az önkormányzati tulajdonrész fokozatos "átjátszása" többmilliárdos veszteséget okoz a kerületnek, a konstrukció egyedül Leisztingernek kedvez. Az apportálással megkerülhetővé vált a XI. kerület egyik legértékesebb részének nyílt pályázati úton történő hasznosítása, s mivel időközben megtörtént a telekegyesítés, elfogadták a rendezési tervet, sokszorosára nőtt az ingatlan értéke.

Kupper András, a Fidesz-frakció vezetője szerint érthetetlen, ha már az eladás mellett döntött a többség, azzal miért nem várják meg a fejlesztés lezárultát, amikor is az ingatlan biztosan sokkal többet ér. Ráadásul lakó- és irodaházak is épülnek, az igazi hasznot és bevételt pedig ezek hozzák majd a tulajdonos(ok)nak. Molnár Gyula továbbra is cáfolja a vádakat, sőt egyenesen 38 százalékos önkormányzati nyereséget emleget.

2003-ban négyzetméterenként 4 ezer forintos áron vitte be a kft.-be az önkormányzat a 36,2 hektáros területét, összesen 1,565 milliárd forint értéken, s mint azt a polgármester hozzáteszi: ebből 20 hektárnyi a vízfelület, a Kopaszi-gát beépíthetősége pedig maradt 2 százalék. Az értéket független ingatlanbecslő állapította meg. Az első, 5 százalékos üzletrészt 2004 decemberében 347,18 millió forintért adta el a kerület, most pedig csaknem 1,544 milliárdot kapott, a 110 millió forintnyi "megmaradt tulajdoni hányad célja annyi, hogy a cég stratégiai döntéseiről mint tulajdonostárs (a kerület - a szerk.) értesüljön". E három tétel tehát összességében 552,8 millió forintos, azaz 38,2 százalékos nyereséget jelent Újbudának a 2003-as apportértékhez képest. A polgármester szerint soha nem az volt a cél, hogy Újbuda tartósan tulajdonos legyen a kft.-ben, 2003-ban azzal a céllal hozták létre a közös vállalkozást a Lágymányosi-öböllel szomszédos két terület tulajdonosával, hogy a három lepusztult, külön-külön alig fejleszthető területből egy színvonalas kulturális, szórakoztató-központ legyen. Maga az öböl 5,5 milliárdos fejlesztése önkormányzati forrásból kivitelezhetetlen lett volna.

Molnár Gyula elmondta, igaz, hogy a tulajdonrész megtartásával vagy egy későbbi eladásával még nagyobb haszna lehetne az önkormányzatnak. Csakhogy a kerületnek nincs arra lehetősége, hogy a szóban forgó kétmilliárd forintot a vállalkozás 5-10 éves megtérüléséig lekösse a cégben, amelyiknek már így is 2,5 milliárdos hitelállománya van. A részlet- és kamatterheket minden tulajdonosnak fizetni kell. Az önkormányzat nem ingatlanberuházó, a 25 milliárdos évi költségvetéséből 4-5 milliárdot fordít intézményfejlesztésre, ehhez pedig szüksége van a kétmilliárd forintra is, ami a befektetéshez képest több mint 500 millió forintos hasznot jelent.

Schneller Domonkos szerint már az értékbecslés előtti apportálás is szabálytalan volt. A leggyanúsabb azonban a szindikátusi szerződés. Ebben előre rögzítették az eladási árat, azaz kikötötték: az önkormányzat csak úgy szállhat ki a cégből, hogy nem részesülhet az értéknövekményből. Azaz az eladási ár nem lehet több az eredeti érték jegybanki alapkamattal és további 1,5 százalékkal növelt értékénél. A mostani eladás így 1-1,5 milliárd forinttal elmarad a piaci értéktől. Schneller Domonkos valószínűleg ügyészségen tesz feljelentést hűtlen kezelés vádjával ismeretlen tettes ellen. A kerület jogászai szerint azonban erre semmi oka nincs, mivel az értékbecslés megtörtént az apportálás előtt, a szindikátusi szerződés pedig törvényes, és megfelel a bevett üzleti szokásoknak.

Már nem a XI. kerületé. Az önkormányzat csak 110 milliós üzletrészt tartott meg az 5,5 milliárdos beruházásból
Már nem a XI. kerületé. Az önkormányzat csak 110 milliós üzletrészt tartott meg az 5,5 milliárdos beruházásból
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.