Európa hadban áll
Az élelmiszerbotrány európai jelenség - aligha akad állam az unióban, amely ne tapasztalt volna meg a törökbálinti M.E.G.A. ügyéhez valamelyest hasonlító esetet. Belgiumban például tavaly volt hangos a belga sajtó átcímkézési botránytól: az olasz érdekeltségű Sobelco vallóniai raktárában mintegy száz tonna különféle, valójában lejárt szavatosságú, de átcímkézett élelmiszerre - konzervekre, kekszekre, gyümölcsízesítésű alkoholos italokra, - bukkantak a vámosok. Mint brüsszeli tudósítónk jelentette volt olyan paradicsompüré, amelynek hat éve folyamatosan biztosították az örök frissességet. A termékeket Olaszországból hozták be. A belga Szövetségi Ügynökség az Élelmiszerlánc Biztonságáért (AFSCA) hivatalból lépett fel, a kétezer négyzetméteres raktár tartalmát lefoglalta, a cég olasz igazgatója, valamint az átcímkézéssel gyanúsított két dolgozó ellen büntetőfeljelentést tett. Közölték a manipulált termékek listáját, felhívták a fogyasztók figyelmét a veszélyre. Ugyanakkor a sokadlagos frissességű áru nem került a nagy belga áruházláncok polcaira.
- A gyártástól a polcok ellenőrzéséig a mi felelősségünk az ehhez hasonló ügyek megakadályozása, ha pedig már bekövetkeztek, a felgöngyölítése. Erre a szúrópróba a legjobb eszköz - mondta Pascal Houbaert, az AFSCA szóvivője. Hozzátette: a Sobelco-ügy azért ritkaságnak számít a praxisukban, általában csipcsup ügyekkel van dolguk. A kiszabott szabálysértési bírságok 25 eurótól több ezerig terjedhetnek, büntetőfeljelentést ritkán tesznek.
A folyamatos állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzések dacára újabb és újabb élelmiszerbotrányok robbannak ki Németországban is - írta berlini tudósítónk. A tavalyi, Magyarországig is elérő bajor húsbotrány után szeptemberben lejárt szavatosságú és átcímkézett húst találtak Gelsenkirchenben, nemrég pedig Berlinben is. Nyilvánvaló, hogy a német vállalkozók sem mennek a szomszédba némi trükkért, és egyszerűen átcímkézik az élelmiszercsomagokat.
A berlini szenátus (önkormányzat) fogyasztóvédelmi részlegén elmondták: az ellenőrök naponta járják az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó üzemeket és a hűtőházakat, ellenőrzik a szupermarketeket és a vendéglőket. Mintákat vesznek, amelyeket saját laboratóriumokban megvizsgálnak. Ha valami gyanúsat találnak, igyekeznek a szállítási útvonalat is követni, legutóbb például a svéd hatóságokat kellett riasztani, mert a gyanús szállítmány egy része oda tartott. Ha a visszaélés beigazolódik, akkor bekapcsolódik a nyomozásba az illetékes államügyészség. De valóban elriasztó ítéletek eddig nem születtek - ismeri el a szóvivő. A legsúlyosabb esetben megvonják a vétkes cégektől a működési engedélyt, de ha a háttérben bűnöző elemek állnak, akkor nem kell hozzá sok idő, hogy más néven újjáalakítsák a vállalatot. A büntetési tételek általában olyan alacsonyak, hogy a vállalkozók többsége csak a vállát vonogatja rá.
Bajorországban épp most alakítják át az élelmiszer-ellenőrzési rendszert, mert az utóbbi hónapok visszaélései bebizonyították: az eddigi rendszer - amely főként szúrópróbaszerű ellenőrzésekre épült - már nem bír a megnövekedett árutömeggel. A nagy élelmiszervállalatokat például a járási önkormányzat külön is ellenőrizné a jövőben. Ítéletek egyébként mind a mai napig nem születtek a korábbi átcímkézési ügyekben.
Egy rákkeltő festékanyag ingatta meg a Food Standards Agency-be, (FSA - Élelmiszerminőségi Hivatal) vetett bizalmat Nagy-Britanniában. Londoni tudósítónk beszámolója szerint tavaly a szigetországban forgalmazott termékek egész soráról derült ki - pizzától fűszereken át az ököruszálylevesig - hogy tiltott, rákkeltő Szudán 1 festékanyagot tartalmaznak. A sajtó nyomban szigorúbb szabályozást követelt, az FSA elnöke, Sir John Krebs viszont az élelmiszeripart hibáztatta. A függetlenségét előszeretettel hangoztató FSA a westminsteri parlament alá tartozik. Érdekes módon, habár kormányszervezetnek számít, nem vonható felelősségre egyetlen miniszteriális tisztségviselő által sem, és saját szakállára szabadon hozhat nyilvánosságra a lakosságnak szánt javaslatokat, tanácsokat.
Szlovákiában is számos botrányt okozott a romlott vagy a lejárt szavatosságú élelmiszerek árulása és tárolása. A legnagyobb felháborodást az egy évvel ezelőtti nyitrai eset váltotta ki. Mint pozsonyi tudósítónk írja, a nyugat-szlovákiai város egyik nagy raktárában az ellenőrök 37 tonna fagyasztott disznófejet és több mint 200 tonna, hamisított irattal ellátott disznóhúst találtak. Utólag bebizonyosodott, hogy az áru a német Deggendorf Frost raktáraiból került be, ahol romlott húsként tartották nyilván. A felelősökre és a törvénysértőkre máig nem derült fény - és azóta is számos nyugtalanító eset borzolja a kedélyeket. Tavaly az ellenőrzött termékek 30, idén már 37 százaléka nem felelt meg az előírásoknak.
Simon Zsolt volt agrárminiszter szerint a büntetések túl enyhék. Ezért a a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselőjeként a bírságok jelentős növelést javasolta, és azt: vonják vissza azon áruházak működési engedélyét, amelyek egy éven belül háromszor vétenek az élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi törvény ellen. Ennél is szigorúbb javaslatot nyújtott be Miroslav Jurena jelenlegi agrárminiszter. Ő már azt indítványozza, hogy ha egy elárusítóhelyet romlott hús árusításán kapják rajta, azonnal vonják be a működési engedélyét.
