"Ki akarnak szorítani a piacról"
"Csak azt tudom elképzelni, hogy a szóban forgó 15 raklapot most óriási botránnyá fújják fel, hogy engem kikészítsenek" - többek között ezzel védekezik Stefan Fischer, a M.E.G.A. Trade tulajdonosa tegnapi, az MTI-hez eljutatott közleményében. A vállalkozó a hatóságok számára továbbra is elérhetetlen, ám szerinte pusztán arról van szó: a sok ezer hozzájuk érkező raklap közül 15 szállítási nehézségek miatt késve jutott el hozzájuk, és ezek lehettek közel a lejárati időhöz. Fischer hangsúlyozza: romlott áru tőlük sohasem került a kereskedelembe. (Ezt a hatóságok se állították).
A cégvezető szerint az események mögött "a versenytárs hadjárata rejlik, aki ki akar szorítani engem a piacról" - erre utal szerinte az is, hogy "hónapok óta "szokatlanul sokat és gyakran ellenőrzi" az állategészségügy". Szerinte az indok is egyszerű. Fischer állítja: "kilencven százalékban" ő látja el tejtermékkel a magyar piacot, ebben a termékkategóriában ő szállítja a magyar élelmiszer-kereskedelmi láncok - Tesco, Penny Market - saját márkás áruit. A vállalkozó nyilatkozatában tételesen cáfolja a hatóságok sajtóban is megjelent állításait.
Úgy véli: az "átcímkézés" valójában nem a szavatossági idő meghamisítását szolgálta, hanem: "a címkéket lefordíttattam németről magyarra, például az osztrák írásmódú dátumot, ami 10.02.2007 lenne, megváltoztatom a Magyarországon szokásosra, ami 2007-02-10". Ugyanígy néhány olyan esetben is lecserélte a szavatossági címkét, amikor cseh feliratos terméket kapott magyar helyett, nem küldött vissza. "Nem értem, hogy ebben mi a rossz" - reagált Fischer arra, hogy a hatóságok több mint egymillió ismeretlen eredetűnek minősített tojást is lefoglaltak Törökbálinton, amit a cég munkatársai átcsomagoltak. Szerinte pusztán a százezer darabos kiszerelést csomagolták át a kereskedelem számára fogadhatóvá. A cégtulajdonos szerint a hatóságok azon állítása is légből kapott, miszerint korábban többtonnányi romlott húst találtak náluk. "Én egyáltalán nem forgalmazok húst" - tartalmazza a közleménye.
- Jelenleg azt a benyomást keltik, mintha én tudatosan tonnaszámra romlott árut hoztam volna forgalomba. Ezt nyomatékosan visszautasítom - fogalmaz Fischer. - Nincs bizonyíték rá, hogy akár csak egyetlen olyan termék is a kereskedelembe került volna tőlünk, amely nem volt rendben. A több ezer kilogramm sajtból, amit naponta importálok, egy gramm sem romlott - így Fischer. - Soha nem vittem romlott árut sehová, a világ egyetlen országába sem - jelentette ki.
Az FVM egyébként rövidesen teszi közzé azt a listát, amely a kifogás alá eső áruk pontos jegyzékét tartalmazza. Popovics László, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatóhelyettese lapunknak elmondta: az átcímkézett termékek tetemes hányadánál találtak minőségi problémát - azt viszont ismét hangsúlyozta: emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy arra veszélyes termékekről nincs és nem is volt szó. Dékány András, az agrártárca szóvivője az MTI-nek azt nyilatkozta: 140 áruféleség esett minőségi kifogás alá.
Süth Miklós, országos főállatorvos szerint a M.E.G.A Trade olyan fejlett technikai eszközökkel rendelkezett, hogy a hamisítást nehéz volt felfedezni. Az élelmiszer-hamisítók profi munkát végeznek, de az ellenőrzések egyre hatékonyabbak - jelentette ki a Magyar Televízió keddi Nap-kelte című műsorában. A főállatorvos további hatósági vizsgálatokat ígért, azonban - mondta - mivel Magyarországon 6500 élelmiszer-előállító üzem működik, sok a tároló és a raktár, ezért az ellenőrök csak lassan haladnak. Ugyanakkor azt üzente a feketevállalkozásoknak: "egyszer mindenkihez" eljutnak.
Az ígérettel azonban nem igazán elégedettek a magyar ágazati érdekképviseletek: a szigorúbb ellenőrzések mellett állt ki tegnap a Magosz és a Húsipari Dolgozók Szakszervezete is. A Magosz szerint 50 százalékkal több ellenőrre volna szükség ahhoz, hogy a vizsgálatok szakszerűek és hatékonyak lehessenek. Jakab István, a gazdálkodói érdekképviselet elnöke szerint az élelmiszerbotrány újra felhívja a figyelmet arra, milyen káros az, hogy az olcsó, rossz minőségű, határon túlról érkező termékek versenyhátrányba hozzák a magyar gazdálkodókat.