Nem változott az amerikai kamat

Az elemzői várakozásnak megfelelően nem változott az amerikai kamat. A jegybanknak tekintettel kellett lennie arra, hogy lassul az amerikai gazdaság növekedési üteme, miközben az infláció is magasabb a kívánatosnál.

Változatlanul, azaz az 5,25 százalékos szinten hagyta az irányadó kamatot kedden, magyar idő szerint késő este az amerikai jegybank (Fed) nyílt piaci bizottsága, amely 2004 és 2006 nyara között, egymást követő tizenhét ülésen negyed-negyed százalékponttal vitte feljebb a 2003-ban történelmi mélypontra, egy százalékra leeresztett kamatot.

Az ülésről kiadott közleménynek az egyik érdekessége, hogy tízen szavaztak a kamat tartására, míg egy tag inkább emelést javasolt. A bizottság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdaság növekedése lassult, miközben a maginfláció – az élelmiszer és energiaáraktól megtisztított mutató – kissé megemelkedett. Az infláció ütemét azonban korlátok közé szorítják a visszafogott várakozások, s az eddigi kamatemelések. Hogy milyen lépésekre lesz a jövőben, az attól függ, hogy az adatok milyen gazdasági és inflációs pályát rajzolnak fel. A piacon ebből azt a következetést vonták le, hogy belátható időn belül emelésről szó sem lehet. Sok elemző eleve arra számít, hogy májusban már csökken a kamat. A döntés bejelentése után a dollár gyengült az euróval szemben: az európai közös pénz kurzusa 1,3225-ről 1,3270-re mozdult el néhány perce alatt.

A 2003 után alkalmazott olcsó pénz politikája egyrészt ösztönözte az amerikai háztartások fogyasztását, ami lendületben tartotta a világgazdaságot is, másrészt likviditási bőséget teremtett, s ingatlanpiaci árrobbanást okozott. Az emelkedő kamat azonban fokozatosan véget vetett ennek a jelenségnek, s így az amerikaiak vásárlási kedve is lelohadhat. Az amerikai gazdaság jövő évi kilátásait ez befolyásolja elsősorban.

Közgazdászok szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy a negyedik negyedévben tovább lassult az amerikai gazdaság, mert a lakásépítési tevékenység már észlelt, de tizenöt éve nem tapasztalt mértékű lanyhulását kiegészíti a feldolgozóipar visszaesése, amire három éve nem volt példa. Ennek oka az autóipar, amely egyre nagyobb eladatlan készleteket halmoz föl, s a termelés csökkentésére kényszerül. A gazdaság az első félévben még négyszázalékos iramot diktált, ám a második hat hónap üteme közelebb lesz a két százalékhoz, s a jövő év elején sem várható érdemi javulás. Egyes szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy 2007-ben – szintén tizenöt év után először – az amerikai gazdaság alulteljesíti a világgazdaság többi részét.

A fogyasztói árak az idén 2,2 százalékkal emelkednek – a korábban vártnál lassabban, hiszen csökkent az olaj ára a nyári rekorddrágaság óta –, ám a Fed szakértőit igazán izgató magasabb a tűréshatárnál, jelenleg 2,7 százalékos. A munkanélküliség ugyanakkor 4,5 százalékos, vagyis olyan alacsony, hogy felveti a bérinfláció veszélyét. A ráta azonban szerényen emelkedik, miközben az új állásokról kiadott pénteki jelentés viszonylag kedvező képet festett a gazdaságról.

Az adatokból még mindig nem látszik, hogy a gazdaság csak átmenetileg és kismértékben fékeződik-e, avagy esetleg recesszióba süllyed. Közvetve erre is utal a tegnapi közlemény. A Fed elnöke, Ben Bernanke – aki az év elején váltotta a legendás Alan Greenspant – eleve abból indult ki, hogy a visszafogottabb gazdasági teljesítmény az inflációt is mérsékli. Ez a számítása eddig bejött. Bernanke – és előadásaiban Greenspan is – annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az építőipar már túljutott a visszaesés mélypontján. Ám a jegybank nem engedheti meg magának, hogy az esetleges inflációs kockázatokra ne hívja fel a figyelmet. Törvényi kötelezettsége folytán azonban tekintettel kell lennie a gazdasági növekedésre is. Ha annak üteme egyre kisebb, a kamatemelés csak tovább ronthat a helyzeten. A növekedési és inflációs aggodalmak kioltották egymást, ezért nem módosított a Fed a kamaton.

Nem mellékesen, az Európai Központi Bank a múlt héten 3,5 százalékra vitte fel az euróövezeti kamatot, s vélhetően még tovább szigorít 2007-ben. Az eltérő kamatpálya miatt november vége óta vagy öt százalékot veszített értékéből a dollár. Egyrészről, az amerikai exportáló cégeknek ez elvileg jó hír, de másrészről a gyengébb valuta inflációt gerjeszthet. A kereskedelmi mérleg alakulásáról szintén kedden közzétett adat viszont öt éve a legnagyobb hiánycsökkenést mutatta, aminek oka a gyengébb dollár, a megugró kivitel, illetve az importált olaj alacsonyabb ára. Friss inflációs számokat pénteken publikálnak Washingtonban, s akkor talán tisztul az amerikai gazdaság állapotáról alkotott kép is – nemcsak az elemzők, hanem a Fed döntéshozói számára is.

 

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.