A négy éve tartó, közel 200 ezer ember halálával járó konfliktus megvitatása kemény feladat a hat hónappal ezelőtt alakult  testület számára, amely az Emberi Jogi Bizottság utódaként jött  lére. Ez az 1946-ban létrehozott bizottság az utolsó néhány évben elvesztette hitele jó részét, többek között amiatt, hogy a  testületbe bekerültek az emberi jogok sárba tiprásáról hírhedt  államok - köztük Kína, Kuba, Szaúd-Arábia - képviselői is.

A tagok ráadásul regionális alapon rendre szövetséget kötöttek egymással, megakadályozva egyik-másik, az emberi jogokra fittyet hányó tagállam - Szudán, Líbia, vagy éppen Zimbabwe - elítélését. A rendkívüli ülés az új testület hatékonyságának próbája is. A  dárfúri helyzet rendezésével kapcsolatban két tervezet is fekszik a  tanács asztalán. Az egyik szerint, melyet az afrikai országok  terjesztették be, a szudáni kormány meghívására a tanács tagjaiból álló küldöttséget menesztenének a térségbe, amelyet a tanács elnöke  vezetne.

 Az Európai Unió, amelyet támogat a testületben nem tag Egyesült  Államok, olyan garanciákat szeretne, hogy a Dárfúrban elkövetett  emberjogsértések és bűntettek ne maradjanak büntetlenül. Ennek  érdekében egy helyzetértékelő küldöttség menesztését javasolják a  dokumentumban, amelyet egy, a szudáni emberjogi helyzettel  foglalkozó különleges javaslattevő vezetne.

 A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezetnek a  testület mellett működő képviselője, Mariette Grange hangoztatta: fontos, hogy a dárfúri küldetésben megbízható szakértők vegyenek részt. Amennyiben kormánymegbízottakat küldenek, akkor a küldetés óhatatlanul politikai jelleget ölt.

Kofi Annan leköszönő ENSZ-főtitkár előre rögzített üzenetet  intézett a tanácshoz. Ebben kinyilvánította, hogy független vizsgálóbiztosok Dárfúrba küldésével sürgős lépéseket kell tenni a további jogsértések megakadályozására. Fontosnak nevezte azt is, hogy vonják felelősségre az eddig elkövetetett számtalan bűntett  elkövetőit.
(MTI)