Ezzel a négymilliós ország egy sasszéval ellépett a törökök mellett, miután az EU külügyminiszterei épp most hétfőn döntöttek az Ankarával folytatott tárgyalások menetének lassításáról. Olli Rehn bővítési biztos is utalt arra: a tagállamok támogatják, hogy minden tagjelöltet önnön teljesítményének fényében kezeljenek.

Mint ismert, a két ország egyszerre kezdett tavaly októberben, ám korántsem jár ugyanabban a cipőben. A „bővítési fáradtság”, az EU „felszívóképessége” és egyéb varázsfogalmak leginkább a 70 milliós, igen szegény és muzulmán lakosságú Törökországgal szembeni fenntartásokat fejezik ki, főleg a németeknél, a franciáknál és az osztrákoknál. A horvátokkal kapcsolatban a tagállamok csak a Gotovina-ügy miatt voltak szkeptikusak, ám ez időközben megoldódott.

Az Európai Bizottság sem zárja ki, hogy teljesülhet a horvátok álma, s már részt vehetnek a 2009 nyarán rendezendő európai parlamenti választásokon. Osztja ezt a nézetet Schmitt Pál (Fidesz), az EU-Horvátország parlamenti vegyesbizottság társelnöke is. Úgy véli: José Manuel Barroso európai bizottsági elnök kijelentése - amely szerint Bulgária és Románia januári felvétele után az unió szünetet tart a bővítésben -, nem befolyásolja Zágráb várakozásait, hiszen az EU döntéshozatali rendszerének reformját és az intézmények megerősítését a közösség mindenképpen végrehajtja 2009-ig.

A két, ideiglenesen lezárt fejezet mellett a harmincötből huszat világítottak át, s még az idén további háromnak a megnyitását tervezik.

Brüsszel