Idén is az Almássy tér ad otthont a Csángó Karácsonynak, melynek célja, hogy a magyarországi moldvai revival rangos szakmai találkozójává váljon. A rendezvény december 16-án, szombaton várja az érdeklődőket.
Csángó Karácsony Budapesten
Az nap programja
17:00-18:00
Kőketánc gyerektáncház
21.00
Fiatal együttesek bemutatója – Kamaraterem
22.00
Lemezbemutatók – Kamaraterem (Csürrentő, Fakutya)
Kiállítás - Filmek
A „Magyarok Moldvában” című kiállítást megnyitja Sándor Ildikó 18:30-kor.
Filmvetítés ugyanitt 22 órától: Vermes Laura: Egy fogecska, életrajzi film Lükő Gáborról, valamint a moldvai népi vallásosságról.
19:30-21:00
Koncert
Vendégek Moldvából:
Hodorog András (furulya), Alexandru Iancu (hegedű) és Antim Ioan (koboz, cimbalom), és a Szeret-menti Népdalverseny győztesei, valamint a Somos, Szigony, Kátai Zoltán és Róka Szabolcs (Magyarország), Kalagor együttes (Sepsiszentgyörgy, Erdély)
21:30-03:00
Táncház
Somos, Szigony (gyimesi), Hodorog András és barátai, Alexandru Iancu (hegedű) és Antim Ioan (koboz, cimbalom), Fakutya, Fanfara Complexa
Kávéház éjféltől
Kátai Zoltán és Róka Szabolcs, Csürrentő , Kalagor együttes
A moldvai csángók
Magának a "csángó" szónak a jelentése máig nem tisztázott, vannak, akik annak "kóborló", "vándorló", "csámborgó" jelentését vallják, mások a "csonk" eredetet magyarázzák. Az emberek nagy része a "csángó" szót automatikusan a moldvai csángókra alkalmazza, holott e név alatt egyrészt olyan magyarokat értenek, akik a moldvai és havasalföldi területen élnek, de ez a székelyektől különvált magyar csoportok összefoglaló neve is. Az elnevezések abban egyeznek meg, hogy olyan néptöredékről van szó, amely az anyaországtól távol, idegen környezetben máig megőrizte sajátos etnikai jellegét, ősi nyelvjárását, anyagi- és szellemi kultúráját.
Kevés olyan szomorú és hányatott sorsú nép él Európában, mint a moldvai csángó.
Az évszázados üldöztetések miatt kitörölhetetlenül beléjük vésődött az idegentől, ismeretlentől való félelem, gyanakvás. A csángó-magyarok Európában egyedülálló ősi népcsoportot képviselnek. Nevükkel először 1443-ban találkozunk, majd 1553-ban egy erdélyi oklevélben bukkan fel a "csángó" elnevezés. Eredetüket illetően sok nézet kelt lábra, melyek mára abban kristályosodtak ki, hogy a moldvai csángók legkorábbi csoportját a Kárpát-medencébe be nem jött magyarok alkotják, de vannak közöttük Erdélyből kitelepített székelyek és más kitelepített vagy kitelepült erdélyi csoportok is. E honfoglaláskor határőrként kinthagyott magyarok a sok évszázados elszigeteltség következtében mindmáig megőrizték a régi, ősi magyar nyelvet, népművészetet, hiedelemvilágot, vallást és zenét.
