Előzetes támogatást adtak hétfőn az EU távközlési miniszterei Viviane Reding, a illetékes uniós biztos tervének, amely radikálisan, szabott hatósági árral csökkentené a külföldön történő mobiltelefonáláskor esedékes barangolási díjakat. Ma még egyes országkombinációkban akár 2,75 eurót (703 Ft) is elkérhetnek a mobilszolgáltatók az EU-n belüli külföldi hívások minden percéért. A roamingdíjak jellemzően az öt-tízszeresét teszik ki azoknak a hívásdíjaknak, amelyeket a belföldi vezetékes hívások esetében számláznak.

Iparági nyomásra a bizottsági tervezetben is maradna a roamingdíjak talán legvisszásabb jellemzője, vagyis az, hogy a hívott fél is fizet. Viszont a fogadott hívásokért percenként legfeljebb 16,5 eurócentet, azaz 42 forintot, míg a kezdeményezett hívásokért maximum 49 eurócentet, vagyis 125 forintot lehetne elkérni. Legalábbis a bizottság szerint: a tagállamok e kettőt egységesen kezelnék. Álláspontjukat jövő nyárra alakíthatják ki. Hétfőn vita volt még abban, hogy pontosan mire is terjesszék ki a hatósági árat. Egyes tagállamok az SMS-díjaknak is plafont szabnának.

A terv fél évvel azt követően lépne életbe, hogy átfut az uniós intézményeken, az EU-tanács mellett a parlamenten is. A barangolási díjak évente 8,5 milliárd eurót jelentenek a mobilszolgáltatóknak, amelyek profitjuk tíz-tizenöt százalékát ebből nyerik. – Példa nélküli az ilyen beavatkozó, kemény szabályozás. 

Nemcsak az ágazatnak az innovációra való képességét ássa alá, hanem azt is, hogy továbbra is elfogadható áron nyújtson alapszolgáltatásokat a fogyasztóknak – füstölgött Michael Bartholomew, az ágazat európai szervezete, az ETNO igazgatója. Ebből is kiderül, hogy a szolgáltatók milyen érvvel próbálták leszerelni a bizottságot: ha csökkenteniük kell a roamingdíjat, majd emelnek a normál hívásoknál. Ezt az álláspontot a britek, a hollandok és a luxemburgiak is vallják az EU-tanácsban. Ám Brüsszel szerint a puszta verseny, illetve az európai kartellszabályok megfelelő eszközt jelentenek ahhoz, hogy ez ne történhessen meg. 

A fogyasztóvédők európai szervezete, a BEUC szerint a tervezet ugyan jó első lépés, de fennáll annak a veszélye, hogy a szolgáltatók majd másutt vetik ki hálójukat a fogyasztókra.

Szőcs László
Brüsszel