M.E.G.A., minek nevezzenek?
Nem kérte hírzárlat elrendelését az élelmiszer-biztonsági szakemberektől a M.E.G.A. Trade ügyében a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság - közölte hétfőn a Népszabadság érdeklődésére a főkapitányság sajtóirodája arra a hírre reagálva, miszerint a szaktárca a rendőrség kérése ellenére sem hallgatja el a lejárt szavatosságú, átcsomagolt élelmiszerekre vonatkozó információkat a sajtó elől. A főkapitányságon megalakult az a gazdaságvédelmi nyomozókból szervezett nyomozócsoport, melyet a törökbálinti M.E.G.A.-botrány feltárására hoztak létre. A csoport létszámát végül az eredetileg tervezett tízről tizenhétre növelték.
Gyanúsítottként még senkit sem hallgattak ki az ügyben. Egyelőre csak a raktár dolgozóit, a fuvarozókat faggatják a nyomozók. Egyidejűleg jogsegély keretében információkat kérnek a német hatóságoktól (a M.E.G.A. Trade raktáraiban lefoglalt termékek zöme ugyanis Németországból érkezett). A rendőrség a nyomozás kezdeti szakaszában azt próbálja meg tisztázni, hogy a Magyarországra szállított termékekről milyen információkat kaptak a vevők; például hogy már lejárt szavatosságú áruként megsemmisítésre vették a szállítmányokat, esetleg feldolgozásra állati takarmánynak, avagy őket is megtévesztették az áru minőségét, eladhatóságát illetően? A rendőrség adatokat gyűjt arra vonatkozóan is, hogy a cég vezetői közül kik rendelkeztek az egyes szállítmányokról? Ténylegesen ki vagy kik voltak azok, akik az átcímkézéseket elrendelték, s az így értékesíthetővé tett árukat eladták?
"Egyszerű tényállású, mégis bonyolult ügy, számos buktatóval; nem irigylem a nyomozókat", mondta egy névtelenséget kérő rendőrségi szakértő.
Az eddigi adatok alapján többféle bűncselekmény elkövetésének a gyanúja is felmerülhet: a csalás, az "áru hamis megjelölése", a "rossz minőségű termék forgalomba hozatala", a fogyasztók megtévesztése, az ártalmas közfogyasztási termék forgalomba hozatala mellett felvetődik az okirat-hamisítás, az adócsalás, valamint a pénzmosás gyanúja is.
Bár az elmúlt években lefolytatott - nem kis részben az európai mércével mérve is szigorúnak mondható - élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseknek köszönhetően mind több alkalommal lepleztek le a hatóságok lejárt szavatosságú, emberi fogyasztásra alkalmatlan, átcímkézett élelmiszer-szállítmányokat, a mai napig nem alakult ki egységes joggyakorlat az ilyen ügyek kezelésére.
Számos esetben megállapítják a szabálytalanságokat az élelmiszer-biztonsági szakemberek, és kiszabják a milliós bírságokat, feljelentést azonban nem tesznek, noha a főállatorvos szerint a rendőrség és az állat-egészségügyi szolgálat kapcsolata kiváló. November közepén több tonna lejárt szavatosságú csirkehúst találtak a Lehel-piacon. Az állat-egészségügyi hatóság nem tett feljelentést a rendőrségen, a XIII. kerületi kapitányság "magánközlésekre" alapozva rendelt el nyomozást az ügyben, rossz minőségű termék forgalombahozataláért. A kerületi kapitányság álláspontja szerint ugyanis, nem lehet jó minőségű az a termék, aminek lejárt a szavatossága. A M.E.G.A.-botrányban nyomozó Pest megyei rendőrök - akik szintén lejárt szavatosságú termékekkel kapcsolatban nyomoznak - ugyanakkor a "fogyasztók megtévesztése miatt" rendeltek el nyomozást.
Szakértők szerint - bár kívánatos lenne az egységes joggyakorlat - az eljárás kezdeti szakaszában majdhogynem mellékes a minősítés: a nyomozás során azt később módosíthatja a nyomozó hatóság, vagy az ügyészség. Amit viszont maguk az ilyen ügyekben eljáró nyomozók is aggályosnak tartanak, hogy senki nem tudja (ők maguk sem), hol húzódik a határ a bírsággal elrendezhető szabálytalanság és a bűncselekmény között. A már hivatkozott Lehel-piaci ügyben például szóban tájékoztatták a rendőrséget a törvénysértésekről, a hivatalos feljelentés azonban máig nem érkezett meg a BRFK-ra.
Maguk a rendőrök sem tudják, mikor kezdhetnek el "saját szakállukra" nyomozni az efféle ügyekben. Elvileg a hivatalból üldözendő ügyekben a rendőrségnek feljelentés nélkül is el kell járnia. Azonban az esetek többségében ma még elsősorban a területileg illetékes rendőrkapitányság és főkapitányság vezetőinek az elszántságán (bátorságán) múlik, hogy megvárják-e a szakhatóságok feljelentését, vagy például a sajtó híradásai, illetve nem hivatalos tájékoztatások alapján is elrendelik a nyomozást. A törökbálinti Cora esete óvatosságra int: ott az elsődleges szakvélemények szerint romlott sajtot találtak a pultokon az ellenőrzők, később azonban kiderült, a helyszíni ellenőrzésen a vizsgálók "félrenézték" a nemes penészt.
Láthatóan az élelmiszer-biztonsági szakemberek és a rendőrök egyaránt tartanak az esetleges tévedéssel járó kártérítésektől, s ez olykor túlzott óvatosságra inti őket. Jogi értelemben ugyanis még nem feltétlen rossz minőségű áru, aminek lejárt a szavatossága (akkor egye meg a jogalkotó, mondhatnánk erre). Márpedig a hatóságok csak azt az árut zárolhatják, amiről tényleg bebizonyítható, hogy lejárt a szavatossága, vagy romlott. Ha egymillió doboz tojás közül csak 200 ezer doboznyi lejárt szavatosságú, a többihez nem nyúlhatnak.
Az iratokból, a tanúkihallgatásokból, ha lassan is, általában kiderül, hogy szándékosan hozta-e a cég forgalomba a lejárt szavatosságú, egészségre ártalmas termékeit. Azonban az már a nyomozók ügyességén, és gyakran a szerencsén is múlik, hogy a végén sikerül-e megnevezni a valódi bűnösöket, s az is, hogy a végén az enyhébb vagy a súlyosabb megítélésű bűncselekmény miatt kell-e majd azoknak felelniük.
