Egészségügyi reform: papíron kész
Az Országgyűlés hétfői ülésén 201 igen és 160 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetéséről, mértékéről, a kedvezményezettek köréről szóló új jogszabályt. Február 15-től a háziorvos és a szakorvos felkeresésekor vizitdíjat kell fizetnie a felnőtt betegek nagy részének, illetve a kórházi tartózkodás idejére napidíjat, alkalmanként 300 forintot. A kiskorúakon kívül mintegy kétmillió rászorult felnőtt is mentesül a fizetési kötelezettség alól. Szabályozták a várólisták rendszerét is.
A harmadik reformtörvény elfogadásával döntött a parlament a biztosításfelügyelet létrehozásáról is. Ezzel hetedik alkalommal cserél gazdát a rendszerváltás óta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyelete. Volt már állami, tb-önkormányzati felügyelete, jelenleg állami és társadalmi testület ellenőrzi a munkáját. Az új szabály kormányhivatalra bízza az ellenőrzést. A mai döntéssel a biztosításfelügyelethez kerül az egészségbiztosító ellenőrzése, a szolgáltatók vizsgálata, a különféle díjakkal kapcsolatos döntések elleni fellebbezések, panaszok kivizsgálása. Egyelőre azonban csak ezek a keretek látszanak az új jogszabályból, a részletekről semmi biztosat nem tudni. Így az sem ismert, hogy miből, hogyan, hány munkatárssal és pontosan mit is fog csinálni az új kormányhivatal. Valódi tartalommal ugyanis csak később, egy kormányrendelet tölti meg a most elfogadott törvényt.
Lapunk úgy tudja: a biztosítottak jogvédelmét januártól ellátó szervezet várhatóan 100 fős lenne, a felállítása pedig 100 milliós kiadással járhat az Egészségügyi Minisztériumnak. Az önállóan gazdálkodó hivatalt a miniszterelnök által kinevezett elnök irányítja majd, akinek a megbízatása, az Állami Számvevőszék elnökéhez hasonlóan, hat évre szól. Az elnök munkáját tíztagú felügyeleti tanács is segíti. Tagjaira a szakminiszter, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, a kötelező egészségbiztosítás ellátásait finanszírozó egészségbiztosító vezetője, a Magyar Kórházszövetség elnöke, az egészségügy területén működő szakmai kamarák elnökei együtt, az önkormányzati érdekszövetségek közös képviselői (utóbbi három együttesen), az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala külön-külön tenne javaslatot. A tagok megbízatása az elnökéhez hasonlóan hat évre szól, kinevezésüket a miniszterelnök írja alá.
Lapzártakor ért véget a szavazás a kórházrendszer átalakításáról. Bár nagy erők mozdultak meg a változtatásért, érintetlen maradt a kormány ajánlata. Sem a Sportkórházat, sem más megmenteni remélt intézményt nem sikerült "beimádkozni" a kiemelt kórházak elitcsapatába.