Elfogadta tegnap az Országgyűlés a jövő évi költségvetést megalapozó szakmai törvénymódosításokat - hosszú idő óta most először döntöttek a képviselők külön jogszabály (vagyis nem a költségvetési törvény) keretében a büdzséhez kapcsolódó ágazati jogszabályokról, az Állami Számvevőszék többszöri kérésének megfelelően. A zárószavazás előtt a pénzügyminiszter által benyújtott módosító javaslat-csomag egy ponton hozott érdemi változást. Visszavonta azt a múlt héten elfogadott módosítást, amely szerint az eltartottak után az eltartó jövedelmének függvényében kellett volna egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni - az elfogadott jogszabály szerint az eltartottak után a minimálbér 9 százalékának megfelelő összeget kell januártól fizetni. Ha a háztartásban egy főre jutó jövedelem nem éri el a legkisebb bér értékét, ám meghaladja a nyugdíjminimumot, akkor az egy főre jutó jövedelem 9 százalékával kell számolni. Ha a nyugdíjminimumot sem éri el, nem kell fizetni.

A nyugdíj mellett munkát vállalóknak munkajövedelmük alapján 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot kell majd fizetni. A korkedvezményes nyugdíjra jogosultak után 13 százalékos járulékot kell majd fizetni a foglalkoztatóknak, ám ennek nagy részét a következő években még átvállalja a költségvetés - így jövőre 17 milliárd forintot kap ezen a jogcímen a Nyugdíjbiztosítási Alap.

Mellesleg döntött a parlament öt agrárkutatócég privatizálásáról, valamint egy kutatóhely felszámolásáról is.

Még zárószavazás előtt állnak a költségvetési törvényhez kapcsolódó adószabályok, ezek módosításairól döntött tegnap a T. Ház. Kormánypárti támogatás mellett megszavazták az lex Audit, vagyis cégek különadójában a saját kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kedvezményt. Szintén átmentek a vállalkozások házipénztárához kapcsolódó javaslatok: bár az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormány által indokolatlanul magasnak minősített, pénztárt terhelő új adót, egy nem túl elegáns adminisztratív teherrel azért "megajándékozzák" a pénztárukat "túlzottan aktívan" használókat. A módosítás szerint az adóhatóság ugyanis félmilliós bírság terhe alatt ellenőrzi majd, hogy megvan-e a pénztárak használatának részletes, jogosultságokra is kitérő szabályozása, és hogy a pénz kezelése megfelel-e ennek. Emellett visszavonták a pénztárak kedvezményes (10 százalékos) osztalékadó melletti "kiürítésének" lehetőségét: erre így az eredetileg tervezett nyolc hónap helyett egy hónapjuk lesz a gyorsan dolgozó könyvelőknek. A nagyobb cégek ugyanakkor megkapták, amit kértek: vagyis egyes, korábban "észre nem vett" illetékfizetési kötelezettségeket elengedett a pénzügyi kormányzat. A leendő gépjármű-tulajdonosok viszont magasabb regisztrációs adóra számíthatnak jövőre: az adótételek mintegy hat százalékkal nőnek, ugyanakkor az új avultatási mutatóknak megfelelően a régebbi gépkocsik után befizetendő adó csökken.