- Először is az egyszerű munkástól a miniszterelnökig mindenki hordja. Aztán nagyon kényelmes, ráadásul minden korban divatos. És persze a negyvenes-ötvenes korosztályban benne él az emlék, hogy a farmer évtizedekig a szabadság, a lázadás jelképe volt.

Az örök életű farmer címen nyílt nemrég kiállítás a pápai Kékfestő Múzeumban. A tárlat része a Néprajzi Múzeum által meghirdetett Kiállítási Dominó elnevezésű programsorozatnak, amelynek fő célja, hogy 12 hazai múzeum 12 különböző témában bemutassa és dokumentálja a magyarországi jelenkor és a közelmúlt tárgyi kultúráját. A farmertörténeti kiállítás ötlete a pápai múzeumban született meg: a kékfestés és a farmer közötti kapcsolatot a közös festékanyag, az indigó jelenti.

- Több mint egy évig készültünk erre a kiállításra, ezalatt mintegy hetven magánszemély, valamint tucatnyi cég és intézmény ajánlott fel ruhadarabokat, illetve farmeranyagból készült tárgyakat - mondja Zsidai Viktória. - A tárlat bemutatja a blue jeans eredetét, gyártási technológiáját, világhódítását, a kiállítás súlyponti részét mégis a farmer magyarországi történetének feldolgozása adja.

Az talán közismert, hogy a farmer eredetileg kizárólag munkaruhának számított, az alapanyaga sokáig durva vitorlavászon volt, és csak fokozatosan alakult ki a kék alapszíne. Farmerről 1873 óta beszélhetünk: Levi Strauss ekkor szabadalmaztatta a szegecselt nadrágok készítésének az eljárását. A jeans elnevezés - amely egyébként Genovára utal, mivel innen származott a legjobb minőségű farmeralapanyag - csak 1925 körül terjedt el.

A farmer egészen az 1930-as évekig, a hangosfilm térhódításáig szinte csak az Egyesült Államok nyugati partvidékén volt közismert, a ruhadarabot a westernfilmek sztárszínészei tették slágertermékké Amerikában. A blue jeans valódi áttörése a második világháború utáni időszakra tehető, ekkortól vált munkaruhából szabadidős viseletté, később pedig divattá. A hatvanas években jelent meg Európában, a tömegtermékké válása egybeesett a hippimozgalommal, a rockzene térhódításával, így óhatatlanul a szabadságvágy, a kötöttségek elleni lázadás szimbólumává lett.

- Magyarországon a hetvenes években valóságos kultikus tárggyá vált a farmer, mivel sokáig elérhetetlen volt az átlagemberek számára, egy-egy márkás darab elvitte a fiatalok akár kéthavi fizetését is - mondja Zsidai Viktória. - Ráadásul idehaza nem is lehetett márkás farmereket kapni, nyugatról vagy Jugoszláviából próbálták becsempészni. Farmert hordani kezdetben a divat elleni lázadást jelentett, a nyolcvanas évektől kezdve viszont a blue jeans maga vált divattá.

Magyarországon a hetvenes évek végén lett a farmerból tömegtermék, 1977-ben ugyanis a Buda-Flax Csillaghegyi Szövőgyár elkezdte gyártani az első magyar jeanst, a Trapper farmert. Az olasz technológiával készített Trappert idehaza addig soha nem látott reklámhadjárattal vezették be a piacra, nem csoda, hogy hamarosan BNV-díjas lett, majd elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma címét. A "KGST-farmer" letarolta a szocialista blokk országait is, akadt olyan esztendő, amikor csak Magyarországon egymillió darabot adtak el belőle.

A Trapper mégsem bizonyult hosszú életűnek, amiben nyilván szerepet játszott az a tény, hogy nem érte el az akkori ismert márkák - Levis, Lee, Mustang - minőségét, ráadásul a nyolcvanas években szinte az összes menő jeans gyártási licencét megvásárolták a hazai ruhaipari cégek, így idehaza is viszonylag olcsón lehetett világmárkákhoz jutni. A Trapperről leginkább az a szólás maradt fenn, hogy "drága kincs, jó, ha van, de jobb, ha nincs". A kilencvenes évek elejétől kezdve a farmerről leváltak a korábban hozzátapadt szimbolikus jelentések, de továbbra is az egyik legváltozatosabb, állandóan divatos ruhadarabnak számít.

A Méri Edina által tervezett pápai kiállítás az elmúlt negyven év összes fontos farmertípusát felvonultatja, a kiállítótérben elhelyezett tévékészüléken pedig a farmerrel kapcsolatos dokumentumfilmek láthatók. A tárlat 2007. május végéig látogatható, utána vándorkiállításként országos körútra indul. A tervek szerint a most bemutatott anyag lesz majd az alapja az első hazai farmergyűjteménynek, amelyet a későbbiekben egy állandó tárlat keretében állítanának ki a Kékfestő Múzeumban.

A pápai Kékfestõ Múzeum kiállítása