Bár a könyvszakma legfontosabb kereskedelmi akciója, az idei karácsonyi vásár java még hátravan, a szakemberek úgy értékelik, az idén egészében stagnált vagy alig növekedett a hazai könyvpiac. Ez persze nem vonatkozik minden szereplőre. Például a pécsi Jelenkor Kiadó - a többi között Mészöly Miklós, Nádas Péter, Oravecz Imre, Darvasi László és több jeles külföldi szépíró, gondolkodó műveinek megjelentetője - 30 százalékkal tudta növelni könyveinek forgalmát 2006-ban. Csordás Gábor igazgató ezt főként azzal magyarázza, hogy csökkentették a megjelenő művek számát, a kevesebb cím iránt viszont jóval nagyobb energiával próbáltak figyelmet kelteni az olvasók körében.

Mintha ez a kiadói stratégia terjedne. A főként szórakoztató olvasmányokat és megszámlálhatatlan albumot megjelentető Alexandra Kiadó jövőre felére csökkenti kiadványai számát, ami azt jeleneti, hogy az idei 700 (!) mű helyett "csak" 350-et tervez piacra dobni. Ez arra is utal, hogy a 2006-ban kiadott könyvek idén el nem adott részét jövőre akarja kiárusítani. Sokfelé hallani "beragadt" készletekről és könyvesbolti túlkínálatról. Tény, hogy az idén a nagy kereskedelmi hálózatok - az Alexandrán kívül a Líra és Lant, valamint a Libri - tovább növelték boltjaik számát vidéken éppúgy, mint a fővárosban. Költségeik növekedtek. Erre hivatkozva hallani arról, jövőre nagyobb árrést kérnek a kiadóktól.

A kiadók viszont a könyvár 40-45 százalékánál magasabb nagy- és kiskereskedelmi árrést is soknak tartják. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó igazgatója már régóta összefogást sürget a könyvműhelyek között a kereskedelmi árrés növelése ellen, mondván, a kiadók bizományba adják könyveiket a kereskedelemnek, ezzel országosan mintegy 10 milliárdos hitelt nyújtanak évente, viselve a kockázat nagyobb részét. Kolosi Tamás, a Líra és Lant elnök-vezérigazgatója viszont úgy véli, a kiadók érdeke volt a bizományosi rendszer bevezetése, a bolthálózat fejlesztése. Szerinte valóban növelni kellene az eddig elhanyagolt nagykereskedelmi árrést. A szakember, akinek bolthálózatához patinás kiadók is tartoznak (például a Magvető), 8-10 százalékos átlagos könyváremelkedést jósol 2007-re - amit az is indokol, hogy a könyvszakma mára "fölélte" az átlagosnál jóval alacsonyabb, 5 százalékos áfa előnyeit. Indokoltnak tartja az egy- színnyomásos, táblás könyvek (ilyenek például a szépirodalmi kötetek) árának mérsékeltebb emelkedése mellett a szakkönyvek árának jelentős, 40-50 százalékkal történő föltornázását. A Librinél viszont sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarják a kereskedelmi árrés növelésének szándékát, a kiadók könyváremelését pedig ugyancsak indokoltnak tartják.

Az Alexandra élén álló Matyi Dezső azonban, aki a legtöbb kiadói partnerénél máris magas, 50 százalék körüli árrést ért el, nem tart indokoltnak az inflációnál nagyobb áremelést jövőre a piaci stabilitás érdekében. Némely szakember viszont arra hivatkozik: éppen a két nagy kereskedelmi lánc, az Alexandra és a Libri ádáz fejlesztési-beruházási versenye fokozhatja a könyvpiaci drágaságot, amely a jövedelmekhez képest máris túl nagy.

Jövõre vége az alacsony áfa jótékony hatásának