Ne nézzük le a választópolgárokat!

Bár a kelet- és nyugat-európai országok között jócskán vannak fejlődésbeli különbségek, a szociáldemokrácia előtt álló kihívások hosszú távon mindenhol hasonlóak. Nincs értelme például a régi, hatvanas-hetvenes évekbeli nyugat-európai jóléti modelleket követni, mert azok egyszerűen nem működnek - mondta lapunknak Matthias Platzeck.

 

 

 

A német szociáldemokraták korábbi pártelnöke, brandenburgi miniszterelnök a múlt heti, budapesti Demos-konferencián vett részt.

Platzeck szerint a szociáldemokraták feladata egy gondoskodó, a lecsúszást megakadályozó szociális állam kiépítése. Korábban a jóléti állam, ha valaki bajba került, utólag segített rajta. Most inkább a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. A jelenlegi, visszás helyzetet jól jellemzi, hogy bár Németországban még mindig rengeteget költenek szociális intézkedésekre, szinte senki sem elégedett a rendszerrel: a rászorulókat nem segíti ki nehéz helyzetükből, a költségek viselői pedig nem hajlandók többet finanszírozni. Mindez szinte legitimációs válságba taszítja a szociális államot, hiszen egyrészt megerősödik a neoliberális tábor hangja, amely az állam visszaszorítását követeli, másrészt teret nyer a minden változásban az ördög kezét látó Baloldali párt. Az SPD ezekkel az erőkkel szemben próbálja modernizálni és megőrizni a jóléti államot.

Platzeck főleg az oktatás és a képzés erősítésében lát kitörési pontokat. "Ha egy százalékkal növeljük az írástudást, az két százalékkal növeli a munkavállalási esélyeket. A legjobb biztosítás a munkanélküliség ellen még ma is a képzettség" - hangsúlyozza. Át kell értékelni a "befektetés" szó értelmét is, ez a múltban kézzelfogható, beton- és acélberuházást jelentett, de éppen ilyen befektetés lehet egy tanár képzése is: ha az embereket aktivizálni akarjuk, nagyobb szerepvállalásra ösztönözni, akkor biztosítani kell, hogy az esélyeiket ki tudják használni. Bár a szociális kassza átalakításának nyilván lesznek vesztesei is, Platzeck erről nem szívesen beszélt: a rászorulókat egy szociáldemokrata nem hagyhatja magára. "A következő években ismét látszani fog majd a különbség a szociáldemokrácia és a konzervatívok között: míg mi egy hatékony, modern és felelős államban hiszünk, az utóbbiak inkább a segíts magadon, az Isten is megsegít nézetet támogatják."

A német politikus szerint a választópolgárokat nem szabad lebecsülni vagy ostobának nézni. Ha nyíltan, értelmesen elmagyarázza egy politikus, hogy milyen célok érdekében hozza esetleg a megszorító intézkedéseket, akkor az emberek - akiket elsősorban a saját jövőjük és a gyermekeiké foglalkoztat - hajlandók elfogadni azokat.

Ami a magyar belpolitikát illeti, Platzeck ismét megerősítette, hogy nagy tiszteletet érez Gyurcsány Ferenc iránt, amiért őszödi beszédében világosan és őszintén számolt be a kialakult gazdasági helyzetről, és vázolta a szükséges (nem épp népszerű) intézkedéseket. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy Orbán Viktor politizálása kimerül az állandó tiltakozásban, ám saját programja nincs. "Egy demokratikus rendszerben nem ezt várnánk a legnagyobb ellenzéki párttól" - fogalmazott Platzeck, aki bízik abban, hogy az önkormányzati választásokon hatalomra jutott fideszesek ésszerűbb és konstruktívabb viselkedésre ösztönzik Orbánt.

A kapitalizmus fekete könyve

Két évvel a Kommunizmus fekete könyve után, 1999-ben született meg A kapitalizmus fekete könyve című 900 oldalas mű a német filozófus, Robert Kurz tollából. Nem válaszkönyvről van szó: a szerző nem igyekezett a kommunizmust jobb színben feltüntetni, mint a kapitalizmust, épp ellenkezőleg: azt állította, hogy a kelet-európai kísérletek is ugyanarról a kapitalista tőről erednek, csupán annyi különbséggel, hogy vörös zászló alatt hirdették meg a késői, erőltetett iparosítást. A megoldás tehát nem az erős államhoz és a szocializmushoz való visszatérés, hanem egy harmadik rendszer, amely társadalmi önkormányzatokra épülne.

Kurz meglehetősen vitatott könyve szerint a kapitalizmus saját vesztébe rohan, hiszen saját újításait - a három ipari forradalom következményeit, a munkafolyamatok automatizációját és a globalizációt - már képtelen az ellenőrzése alatt tartani. "A piacgazdaság szegénnyé tesz" - állítja többek között a szerző, azzal érvelve, hogy a világ lakosságának többsége ma rosszabbul él, mint a XIV-XV. században. Hiába nő a termelékenység, a tömegek helyzete - például Afrikában - nem javul. Elismeri, hogy a rendszernek vannak ugyan nyertesei, de a vesztesek többen vannak: a többség életszínvonala csökken, a munkanélküliség nő, és merő illúzió, hogy az új technológiák vagy a szolgáltatások felszívják a felesleges munkaerőt. A kapitalizmus alapjaival van baj: az egyént dehumanizálja és puszta piaci szereplővé degradálja egy csupán az állandó értéktöbblet-termelést (valójában a pénzt) hajszoló folyamatban.(I. E.)

Platzeck az oktatás és a képzés erõsítésében lát kitörési pontokat
Platzeck az oktatás és a képzés erõsítésében lát kitörési pontokat
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.