A történelem alapkérdéseiről beszélget Krausz Tamás történész Szarka Klára újságíróval "Az árral szemben" című  interjúkötetben, amelyet kedden mutattak be Budapesten. A kötet mottója egy Konfuciusz-idézet: "Ha el akarsz érni a forráshoz, az árral szemben kell úsznod."

Két esztendő termése

Szarka Klára elmondta, 2004 óta rögzített beszélgetéseket szerkesztett a kötetbe. A Magyar Hírlap rovatvezetőjeként, az Ahogy tetszik-melléklet szerkesztőjeként az "Antiszemitizmus - holokauszt - államszocializmus" című Krausz-könyv megjelenése kapcsán készített interjút, és ekkor határozta el, hogy folytatja a beszélgetéseket. Szarka Klára azóta felállt a napilap rovatvezetői székéből, és mint írja, hamarosan kiderült, hogy "a sajtónak azok a fórumai, ahol publikálni akartuk az interjúkat, diplomatikusan fogalmazva, nem várják tárt karokkal a veszélgetéseinket." 2006 végén végül is a Lukács György Alapítvány támogatása és a L'Harmattan kiadó tette lehetővé a könyv megszületését. 

Kommentárok a "forró őszről"

Nyáron döntöttek úgy, hogy lezárják "a diskurzusnak ezt  ciklusát" (későbbi folytatásban bízva), ám a 2006-os "forró ősz" eseményei hatására nem adták ki addig, amíg a kötet végére nem kerülhetett a "Rettegő kispolgárok nemzeti zászlókkal" című utóhang. Ez az utóhang szomorú konstatálása annak, hogy az elméleti síkon a könyvben tárgyalt félelmek és kételyek milyen gyorsan valósággá válnak - mondta Szarka Klára. A szerző úgy fogalmazott, hogy a könyv "a terméketlen és ostoba megosztottság" miatt háttérbe szorult, égető magyar, európai és  globális problémákról szól. Szarka Klára reméli, hogy a kötet, amelyet "történelmi kommentárnak" nevezett, új diskurzust indít el a magyar szellemi  életben.

Alapkérdések

Öt fejezetben tárgyalnak néhány történelmi alapkérdést: 
-  "Nagy októberi" kontra Marx Károly. Létező volt-e a szocializmus?
-  Holokauszt a tudatalattiban. Felejtés-vagy butulástörténet?
-  Számít-e még a szó? Konzervatívok és liberálisok egy oldalon? A "zsidókérdésről"
-  Félelmi pozícióban. Az értelmiség a hatalom mellé áll.
-  Baloldal: volt, nincs, lesz?

Krausz Tamás az interjú-kötetben mindvégig eszmei ellenfeleivel élesen vitázva fejti ki nézeteit. Kevés kivétellel nem nevezi meg név szerint ezeket az ellenfeleket, de a hazai eszmei összecsapások ismerői számára így is világosak a határvonalak.

"Tucatliberálisok, tucatkonzervatívok, újsütetű rendszerideológusok, kompenzálók"

Néhány példa a szenvedélyes polémiára:

"...az újsütetű rendszerideológusok semmi mást nem látnak a szovjet történelemből, csak a terrorista diktatúrát. Nehéz itt adatot mondani, de Sztálint sokan támogatták. Különben egyszerűen nem lehetett volna ilyen átalakulást ilyen rövid idő alatt véghezvinni. Tíz-tizenöt év alatt Oroszország, a Szovjetunió a világ második ipari hatalma lett. (Szörnyű szenvedések árán), igaz, de tisztán hagyományos polgári zempontból is lenyűgöző teljesítmény ez." (23. oldal)

"...az államkapitalizmus-elméletben benne van az, hogy tulajdonképpen nem is történt igazi rendszerváltás, csak a kapitalizmus egyik formájáról áttértünk a másikra. Ez objektíve a neoliberalizmushoz megtért régi reformkommunista nómenklatúrának és vezető rétegnek lehet az ideológiája azokkal szemben, akik "árulóknak" hívják őket. Az antikommunista antikapitalisták is ezt a gondolatot képviselik..." (25. oldal)

"...a szokványos tucatliberális és tucatkonzervatív holokausztértelmezéssel szemben egy újfajta, (rendszer)kritikai értelmezést próbáltam adni. Ez a könyvecske (az "Antiszemitizmus - holokauszt - államszocializmus" című könyvről van szó - NOL szerk.) semmilyen rendszerrel szemben nem apologetikus, és nem próbálja a holokauszt üzleti szempontjait sem kimosni a történetből. Megérteni akar, miközben annak is kellő hangsúlyt ad, hogy a holokauszt után már nincsen, nem létezhet 'megbocsátható antiszemitizmus'." (57. oldal)

"Jogilag nem szankcionálták a fasizmust már a rendszerváltás hajnalán sem. Aztán a tiltását is összekötötték - Orbán Viktor javaslatára, 1993-ban - a kommunizmus jelképeinek tiltásával. Ennek lett az ideológiai háttere Kis János megfogalmazásában, s ezt később sok liberális támogatta, a náci beszéd szabadságának védelme. Ezt sok zsidó értelmiségi, sőt sok exbaloldali is képviseli. Sokan kompenzálásból." (65. oldal)

"...a rendszerkritikai Eszmélet, a folyóirat előtörténete(...) a nyolcvanas évek elejére tehető, amikor más kisebb körökben (Kapitány Ágnes és Gábor, Tütő László, Tóth Év, Havas Frenc, Agárdi Péter, Földes György és mások, később Szigeti Péterrel, Wiener Györggyel és sok más, akkor fiatalnak számító értelmiségivel "egészültünk ki") nagyon radikálisan bíráltuk a fennálló viszonyokat. Ez a csoport hangot adott a kritikájának, de attól is félt, hogy megerősíti a kapitalizmus restauációjának híveit. Emiatt néhány korlátolt konzervatív és neoliberális még ma is  összemos bennünket a Kádár-rendszer apologétáival. Annak idején a hatalom kezében ez az irányzat ellensúly lehetett volna a kapitalizmus restaurációjának híveivel szemben, de akkor ezt már nem akarta a 'szocialista hatalom'." (32-33. oldal)

A "rendszerváltás hazugsága"

Krausz Tamás a kötet bemutatóján elmondta, hogy az interjúk folytatásai azoknak az 1989-ben elkezdett beszélgetéseknek, amelyekkel a nacionalista és a liberális politikai diskurzus mellett egy harmadikat akartak indítani. Megjegyezte: igyekeztek indulatmentesen értekezni Magyarországról, de ezt nem volt könnyű megvalósítaniuk. A mostani kötet és 1994-es Megélt rendszerváltás című könyve közötti összefüggésként a "rendszerváltás alaphazugságát,  hamisságát" említette. A mostani politikai helyzetre utalva  kijelentette: "ez a hazugság szó volt az, ami most indulatot szült, és kiderül, hogy ez az alaphazugság ott van benne a rendszerváltásban, betemetve". 

Krausz Tamás jelezte: a történelem-futball-rasszizmus témakörét  és a Puskás-jelenséget tervezi megvizsgálni a jövőben. 

(Az árral szemben. Beszélgetések Krausz Tamással . L'Harmattan kiadó, 2006. Az interjúkat Szarka Klára készítette.)

(MTI, NOL)

Krausz Tamás