Éppen ő nem hagyta Chilét a "fejlett populizmus" országává válni - írta a Rosszijszkaja Gazeta, amely szerint Chile a mai Venezuelához vált volna hasonlóvá, ha a baloldaliak hatalmon maradtak volna. "Ki volt Pinochet hazája és a világ számára? Gonosztevő, aki távozott az élők sorából, mielőtt elítélték volna, vagy olyan államférfi, akinek Chile gazdasági virágzása köszönhető? Ezt a történelem dönti el. Egyvalami azonban nyilvánvaló: anélkül ment el, hogy elítélték volna. Vagyis ártatlan emberként, legalábbis formailag" - fejtegette az orosz lap, kerülve a diktátor minősítést.

A Kommerszant felidézte, milyen érdeklődést váltott ki Oroszországban a "chilei modell" hosszú éveken át. Tisztelői szerint a tábornok "megmentette a nemzetet", bizonyítva a modernizáció lehetőségét egy tekintélyuralmi rendszerben - jelezte a független orosz lap, de egyben rámutatott: a diktatúra alatt háromezer embert öltek meg vagy tüntettek el, 30 ezret kínoztak meg, s ma is emigrációban él minden tizenötödik chilei. Pinochet lerombolta a chilei középosztályt, nyomorba döntötte az ország felét, és mély erkölcsi és szociális sebektől szenvedő társadalmat hagyott maga után - vonta meg a mérleget a Kommerszant.

A liberális Vremja Novosztyej szerint viszont "a XX. század egyik leggyűlöletesebb politikusa" hunyt el a santiagói klinikán.

(MTI)