Árakkal úszó tartozások
Januártól sokak számára akár több tíz százalékkal emelkednek a közműdíjak. Azt hivatalos felmérés alapján ugyan nem tudni, ettől hány százalékkal nőhet a nem fizető háztartások aránya, ám Laczó Sándor, a Gázszolgáltatók Egyesülésének elnöke korábban ilyetén aggályaiknak adott hangot. A szociális minisztérium 2004-es kimutatása szerint az energiaárak "hirtelen emelése" a hátralékok megugrásával jár.
Akkor Magyarországon mintegy félmillió háztartás maradt el a fizetéssel. A legnagyobb tartozások az áram-, a gáz- és a távhőszolgáltatóknál jelentkeztek. Az előbb idézett tanulmány szerint az összes közműtartozás megközelítette a 15 milliárd forintot, így az egy főre jutó átlag 18 500 forint volt. A fővárosi háztartások még mindig nagyobb egy főre eső hátralékot halmoztak fel, mint a vidékiek.
A díjhátralékok felhalmozódásáról azonban maguk a szolgáltatók is komolyan tehetnek - állapítja meg a tanulmány. Ezek a - jórészt a szocializmusban kiépült - cégek a piacgazdaság körülményei között sem váltak hatékonyabbá, költségérzékennyé. S ezt, valamint a drága díjbeszedés költségeit a lakossággal fizettetik meg. A fogyasztók pedig kénytelenek ezt megfizetni, mivel jórészt nem választhatnak ugyanarra a célra más céget. Ám sokszor az is hozzájárul a hátralékok elszabadulásához, hogy nincsenek megfelelő szankciók, és sok helyen hiányzik a fogyasztás egyéni mérésének a lehetősége.
Tavaly az 5 millió áramfogyasztó körülbelül egy százalékát (50 ezer háztartást) kellett kizárni a szolgáltatásból, és ennek harmadát még 30 nap múlva sem kapcsolták vissza - derül ki a Magyar Energia Hivatal kimutatásából. A legtöbb problémás eset a fővárosi Elműnél volt. Az átlagos díjtartozás országosan nagyjából 30-40 ezer forint volt: ez az E.On-cégeknél és a Démásznál látványosan csökkent. A gáz esetében hasonlóak az arányok, a kikapcsolások száma azonban az Észak- és Kelet-Magyarországon aktív Tigáznál a legnagyobb. Az átlagos díjtartozás ugyanakkor a budapesti Főgáznál kiugró mértékben, mintegy 250 ezer forintra rúgott.
A díjbeszedőnél nem készülnek különösebben a hátralékosok számának megugrására - mondta Urbán Ákos főosztályvezető. A társaság mintegy 600 ezer - főként - fővárosi háztartástól szedi be a víz-, csatorna-, szemét- és kéménydíjakat. Az elmúlt években több százezer hátralékos ügyük volt, közülük több mint 50 ezret nem zártak le. A nemfizetők a következő esedékes számlában megkapják a hátralék kamatokkal növelt értékét is, s ha erre sem rendezik a számlát, tértivevényes fizetési felszólítást küldenek nekik. Ha ez sem jár sikerrel, legközelebb a bíróságtól érkezik a fizetési meghagyás. A szolgáltató számára kedvező bírósági döntést követően pedig az ügyet végrehajtók veszik át. Ők "többnyire eredményesek": ekkor már nemritkán ingó- vagy ingatlanárverésre is szükség van. Ilyen esetekből is több tízezer szerepel a díjbeszedő listáján.
Az eljárások esetenként hosszúra nyúlnak, de 5-6 év távlatában a megtérülési arány 96 százalékos. Ilyen hosszú ügyekben nem is az eredeti tartozás és a kamatok jelentenek nagy terhet, hanem az eljárások költsége. A bíróságig eljutó tartozások átlagosan 6-12 hónaposak és 100 ezer forint nagyságrendűek. A legnagyobb összegű lakossági behajtás 2 millió forint körüli volt, és távhőszolgáltatáshoz kapcsolódott.
Ma már a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. is önállóan hajtja be a díjakat, 98 százalékos hatékonysággal - mondta László György igazgató. Az átlagos tartozás 100 ezer forint alatti, a legnagyobb összeg eddig 2 millió forint körüli volt. Az igazgató szerint a nemfizetés nem feltétlenül a legszegényebbekre jellemző. A nyugdíjasok például jóval megbízhatóbb ügyfelek, mint a fiatalok, a jövedelem elköltésénél ők előbbre veszik a rezsiköltségeket.
Evvel Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt. szóvivője is egyetért. A társaság "aktív adósságmenedzselést" folytat: a rossz anyagi helyzetbe került, "nem visszaeső" háztartásokkal akár kamatmentes részletfizetésben is megállapodhatnak. Az óra kikapcsolása 60 napos nemfizetés és figyelmeztetés után következhet. Nagyobb a baj a valóban nincstelenekkel: sokan élnek közülük az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (Émász) Nyrt. területén. Ilyenkor azt javasolják: forduljanak lakhatási támogatásért az önkormányzathoz, energiaár-támogatásért pedig a Héra Alapítványhoz.
