Adathalászok hálójában
Pszichológusok szerint a csalóknak nincs nehéz dolguk, még csak arra sem kell törekedniük, hogy a banki oldalak pontos mását reprodukálják, és azokon próbálják meg begyűjteni a jelszavakat. Az emberek döntő többsége ugyanis csak az oldal színvilágát nézi, s azt rögzíti az emlékezetében, hogy nagyjából hová kell beírni a megfelelő adatokat.
Ma a világban majdnem minden harmadik felhasználó a neten intézi banki ügyeit, mivel ez egyszerű és gyors. Hazánkban is felfutóban van a netbankot használók száma: bár az előbbi arányt még nem éri el, a 15-20 százalék is épp elegendő vonzerő a csalóknak.
Az ügyfelek adatait a weblapon történő bejelentkezéskor és a szerverhez történő adatátvitelkor korszerű védelmi eljárásokkal, titkosítással kezelik. De minden óvintézkedés ellenére van egy rés a védelmen, amelyet a netes bankügyletet vagy az internetes vásárlást használók gyakran figyelmen kívül hagynak: a saját számítógép és az ügyfél tájékozatlansága.
Gombás László, a Symantec vezető szakértője szerint a vírusok, férgek, trójaiak és kémszoftverek ellen védő, korszerű vírusirtó mellett mindenkinek tűzfalat is kell a gépére telepítenie. A tűzfal, azaz egy elektronikus őr megakadályozza, hogy a kényes adatok kikémlelésének céljából külső személy hozzáférhessen a számítógéphez. De ez sem véd akkor, ha a felhasználó lép csapdába, és maga gépeli be a csalók oldalán a titkos adatokat. Ilyenkor, ha már megtörtént a "kiszivárogtatás", csak a mielőbbi jelszócsere segíthet.
A biztonsági szakértő épp ezért azt ajánlja, hogy az olyan e-maileket, amelyek a személyes adatok, így a bankszámla-, illetve bankkártyaadatok vagy jelszavak megadására szólítanak fel, a legjobb azonnal törölni. A pénzintézetek vagy a biztosítók az ilyen adatok megerősítését soha nem kérik e-mailben. A jelszavak kiválasztásánál is gondosan kell eljárnunk. Egy viszonylag biztonságos jelszó legalább nyolcjegyű, emellett számok, betűk és írásjelek kombinációjából áll.
Dr. Mayer Erika internetjogász szerint kockázatos dolog az adathalászat, már amennyiben elkapják a tettest. Az ilyen eset ugyanis megvalósítja a csalást, a jogosulatlan adatkezelést és adott esetben a cégek jó hírnevéhez fűződő jogának megsértését is. Mindhármat szigorúan bünteti a jog, s ha egyszerre valósulnak meg a bűncselekmények, a tettes súlyosabb, sok éves szabadságvesztésre számíthat.
