Programozott farkasok
Lelkendezve adták tudtunkra, hogy bár "tiltva volt", mégis vetítik a mozikban a Farkasok völgye: Irak című török filmet, amelynek hőse az "amcsik elleni török Rambo". És szabadidős ötletük mellé még olvasnivalót is ajánlottak a filmről egy másik, hasonszőrű honlapon.
Ha csak néhány percet rászán az ember, tapasztalhatja a világhálón, milyen barbár örömtáncot lejtenek a kuruc.infóval rokon szellemiségű hírcsatornák működtetői e film körül. Holott csak mímelik a "győzelmet": a Farkasok völgye, a török Serdar Akar és Sadullah Sentürk filmje sem nálunk, sem másutt nem volt betiltva (Németországban egy mozihálózat levette ugyan műsoráról egyebek között Stoiber jobboldali bajor miniszterelnök tiltakozása nyomán, másutt viszont megy). Az extravaganciában üzletet látó Best Hollywood nevű hazai filmforgalmazó behozta, és Budapesten öt nagy plázamoziban vetíti. A terjesztő szerint a bemutatást az indokolja, hogy "olyan közéleti jelentőségű filmalkotás, amelyet pártállástól, meggyőződéstől függetlenül mindenkinek látnia kell". Nos, ha a néző szeretné megismerni, milyen eszközöket használt annak idején a náci filmpropaganda, és hogyan fest ma egy ilyen "akciófilm", ha még hollywoodi mázzal is bevonják - valóban látnia kell a Farkasok völgyét.
Az amerikai és szövetséges megszállás alatt levő Irakban játszódó cselekmény - mintha csak Goebbels útmutatásait követné - több megrázó valóságelemet is bemutat. Megelevenedni látjuk például az amerikai katonák kegyetlenkedéseit a hírhedt (már Szaddám diktatúrája idején azzá vált!) Abu Graib börtönben, a mukarabeebi esküvőn történt mészárlást és másokat számos költött elemmel egyetemben, és főként egy sajátos ideológiai beállításban. Utóbbi lényege, hogy a keresztény és zsidó vallási fanatikus (!), mi több, fasiszta amerikaiak szövetkeztek az ősi erkölcsiségüket őrző, ártatlan muzulmán arabok és törökök leigázására és elpusztítására. A legderekabb török titkos ügynök, Polat Alemdar (a tévésztár Necati Sasmaz alakításában) azonban megleckézteti őket, egy szál pisztollyal megöli az ádáz amerikai parancsnokot, Sam William Marshallt (Billy Zane). A bántó sematizmus a jól ismert történelmi antiszemita vérvádat is idézi mai változatban: a tábori kórház zsidó orvosa kioperálja az arab foglyok belső szerveit, hogy Tel-Avivba, Londonba, New Yorkba küldje azokat...
A török filmgyártás minden eddiginél nagyobb költségvetésű, tízmillió dolláros termékével azt üzeni az otthoni és az Európában élő milliós török közönségnek, hogy ne vállaljanak közösséget a zsidó-keresztény euroatlanti országokkal és népeikkel, mert azok életükre törnek. (Miközben tartalmaz egy terrorizmusellenes erkölcsi prédikációt is, csakhogy a film logikájából következően a terrorizmus mégis elkerülhetetlen.) Annak a NATO-tag Törökországnak a filmgyártása üzeni ezt, amelynek kormánya erőfeszítéseket tesz, hogy fölvételt nyerjen az Európai Unióba.
Az Amerika-ellenes (nemzetközi) fundamentalizmus a török és arab nacionalistákon kívül, így nálunk is hivatkozási alapot talál ebben a filmben. Ám fércmunkát ünnepel, amely unalmas és visszataszító, nem több szánalmas erőlködésnél. Csak azok körében lehet hatásos, akik már fogékonnyá váltak az ámokfutó gondolatokra.
