Ausztriában és Németországban a lakosság több mint 60 százalékának, de még Csehországban is több mint felének van pénzügyi megtakarítása, míg a magyaroknál ez az arány a 20 százalékot sem éri el. Ez pedig még az orosz arányoknál (ott a lakosság 77 százaléka nem takarít meg) is rosszabb.

Nem elég, hogy a magyar háztartások érdemi pénzügyi tartalék nélkül vágnak neki a költségvetési megszorítások miatt szűkebb esztendőknek, de jövőre saját terveik szerint még kevesebbet spórolnának. A megkérdezettek 40 százaléka gondolja így, és mindössze két százalékuk jelezte: többet takarítana meg. A válaszadók 23 százaléka valamivel kevésbé, 31 százalékuk az eddigiekkel azonos mértékben spórolna a következő hónapokban.

A hazai pénzügyi kultúrát jól jellemzi: a takarékoskodók vagyonukat jellemzően rövid futamidőre kötik le, és többnyire bankbetétbe fektetik. Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója szerint ez várhatóan nem is változik a következő években.

A nemzetközi felmérés alapján egyébként nincs pénzügyi befektetése Nyugat-Európában a lakosság 41, az USA-ban pedig 45 százalékának. Hétmillió forint feletti pénzügyi megtakarítással Nyugat-Európában 13, az Egyesült Államokban 39 százalék rendelkezik - Magyarországon csupán 3 százalék, ez nagyíjából megfelel a közép-európai átlagnak. A felmérés annyiban csalóka, hogy az ingatlanbefektetésekkel nem számol, pedig Magyarországon a háztartások vagyonának a legfejlettebb országokra jellemzőnél valamivel nagyobb része fekszik ingatlanban a statisztikák szerint.

Banki ügyfélszolgálat. Még mindig kevés a betét