Szóáradat a Hyde Parkban
Mint emlékezetes, a volt KGB, majd FSzB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) alezredese, aki hat évvel ezelőtt Londonba dezertált, röviddel a halála előtt határozottan a "brutális és kíméletlen" Putyin elnök számlájára írta megmérgezését. Brit újságírók viszont egyre több olyan tényt ásnak elő, melyek erősen megkérdőjelezik Litvinyenko szándékainak tisztaságát. Az exkémet az igazság keresése, az orosz titkosszolgálat eszközeiből való kiábrándulása késztette arra, hogy nyilvánosságra hozza többek között az 1999-es moszkvai lakóházrobbantásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletét vagy a Londonba menekült, ugyancsak nem patyolatfehér oligarcha, Borisz Berezovszkij elleni merényletkísérlet tervét. Különösen a The Observer, a leghosszabb múltra visszatekintő, szavahihető vasárnapi újság legutóbbi számában megjelent értesülések vetnek rossz fényt az elhunytra.
A lap figyelemre méltó tanúvallomást közöl a Westminster Egyetemen politológiát tanuló Julija Szvetlicsnaja tollából. A fiatal orosz nő Csecsenföldről ír könyvet és ehhez kért Litvinyenkótól információkat. Első alkalommal a Piccadilly Circus-ön találkoztak - úgy tűnik, az egykori titkos ügynök, aki a héten töltötte volna be 44. születésnapját, ezt a környéket ismerte legjobban -, majd egy közeli kávéházban beszélgettek. Míg Szvetlicsnaja célratörő kérdéseket tett fel a 80-as, 90-es évek Moszkvájával kapcsolatban, Litvinyenko egyik egzotikus témáról ugrott a másikra. Csapongásai közepette beszélt az afganisztáni hadműveletekről, egy Borisz Jelcin ellen tervezett összeesküvésről, a volt csecsen vezető, Dzsokár Dudajev elleni merényletről. Szvetlicsnaja hamar megbánta, hogy megkereste Litvinyenkót, mert a találkozó e-mailek lavináját indította el. Egy újabb, múlt nyári randevú alkalmával már látszott a férfi üldözési mániája, amennyiben lehallgatástól tartva nem ültek be nyilvános helyre, hanem a Hyde Parkban róttak le köröket.
Az egyoldalú szóáradat témája Litvinyenko meggazdagodási tervei voltak. Az érezhetően pénzszűkében lévő, többnyire a megmentett életéért hálás Berezovszkij támogatásából élő, angolul hat év után meglepően rosszul beszélő férfi rengeteg bizalmas dokumentumot szedett öszsze az FSzB irattárából és egyéb forrásokból és ezekkel akart zsarolni orosz oligarchákat, korrupt tisztviselőket és más besározódott figurákat. Abban bízott, célpontjai alkalmanként tízezer fontot fognak leperkálni neki, hogy megvásárolják a hallgatását. Litvinyenko dicsekedett, hogy bármilyen aktát be tud szerezni, de más állításaihoz hasonlóan erre sem szabad mérget venni, egyes politikai elemzők "fantasztának" nevezik.
A The Observer benyomása szerint a Litvinyenko tulajdonában lévő legkényesebb dosszié az egykor a jelenleg hétéves szibériai börtönbüntetését töltő Mihail Hodorkovszkij tulajdonában lévő Jukosz olajvállalattal kapcsolatos. Az orosz titkosszolgálatok valószínűleg tudtak arról, hogy a dezertőr hozzájutott titkos aktákhoz, melyeket megbetegedése előtt néhány héttel, egy izraeli út során a Jukosz egyik volt vezetőjének, az ott emigrációban élő Leonyid Nevzlinhez is eljuttatott. A sztorinak ezt a szálát bonyolítja, hogy a leleplezéseket nem Litvinyenko, hanem egy bizalmasa és KGB-s kollégája, Jurij Svec állította össze, aki jelenleg Washingtonban él.
Aligha kétséges, hogy Litvinyenko öszszetettebb figura, mint amilyennek a brit közvélemény számára betegágyán tűnt. Biztosnak látszik az is, hogy a Scotland Yard nyomozóinak, különösen ha nem kapnak elég segítséget Moszkvában, hosszú ideig kell dolgozniuk a szerteágazó történet felderítésén, amíg világosabbá válik, menynyiben volt Litvinyenko naiv, többé-kevésbé ártatlan áldozat vagy segítette elő alantas praktikákkal aktívan a pusztulását.
London, 2006. december
