Sokkolni akart a Fidesz Brüsszelben
Az október 23-i rendőri fellépés nyomán szerzett sérülések sokkoló képei, valamint Albert Camus 1957-es szavai "a magyarok véréről" - e kettőt szerkesztette össze Surján László fideszes európai parlamenti képviselő a csütörtöki nyilvános meghallgatásra készült brosúrában. A kezdetben mintegy százhúsz, később pár tucat érdeklődő ugyanis szinte kizárólag honfitársainkból állt: európai parlamenti dolgozókból, fideszes képviselőkhöz érkezett hazai látogatókból, újságírókból. Az előzetes fideszes várakozásokkal szemben csak munkatársa képviselte Franco Frattinit; az európai bizottsági alelnök korábban levélben kért tájékoztatást Budapestről a rendőri fellépésre vonatkozóan - nem pedig vizsgálat lefolytatására szólította fel a kormányt, ahogy Morvai Krisztina, az "alternatív vizsgálóbizottság" elnöke mondta a teremben. A magyar kormánynak január 8-ig kell érdemi választ adnia Frattini levelére.
A felszólalásokat négy szemtanú-áldozat, valamint az ügyben már Budapesten is sokszor megnyilatkozott jogvédők - Morvai, Balog Zoltán és Ékes Ilona fideszes parlamenti képviselők, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédje - tartották. Videoüzenetben szólalt meg Herczeg Géza, a hágai Nemzetközi Bíróság egykori tagja. A rendezvény kísérletet sem tett a pártatlan megközelítésre. A felszólalások mind egy vonalba illeszkedtek. E szerint Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédével erkölcsi és politikai válságba taszította az országot. Az október 23-i demonstrálókat alkotmányos jogaikban akadályozta a rendőrség, amely nem európai módon, brutálisan lépett fel azok ellen, akik "rossz időben, rossz helyen" voltak. Az azonosíthatatlan rendfenntartók megszegték a rendőrségi törvényt. A kormány által felállított vizsgálóbizottság nem független emberekből áll.
A szemtanú-áldozatok saját megveretésüket ismertették. Camiel Eurlings, az Európai Néppárt holland alelnöke azt mondta: ami történt, Magyarország szégyene, de nemcsak magyar ügy, az unióé is. A Népszabadság kérdésére Eurlings azt mondta: "gondolkoznak rajta", hogy később EP-vizsgálatot kezdeményeznek. (Ilyet a Néppárt egyedül nem tud elérni - A tud. megj.) Sokkoló videofilmet is levetítettek, amely az "állami terrorizmus egyenlegét" volt hivatott megvonni.
Megfigyelőként jelen volt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két képviselője, de felszólalásra nem kérték fel őket. - Ezek az emberek nem jelentkeztek - mondta Gál Kinga EP-képviselő lapunk kérdésére: nem tartotta-e volna indokoltnak, hogy a kormány álláspontját is meghallgassák? Gál szerint az esemény nagy siker, sokan eljöttek. Jelentősége abban áll, hogy mindezek még egyszer ne fordulhassanak elő.
A hangulat egyébként végig igen feszült volt. A Fidesz és az MSZP sajtótitkára kétszer is élesen összekülönbözött, a Hír TV tudósítója pedig a kamerák előtt oktatta ki brüsszeli kollégáit (a "liberális média" képviselőit), hogy mit kellene kérdezni - mármint nekik. Kormánypárti magyar politikus nem jelent meg. Lévai Katalin (MSZP), az EP jogi bizottságának alelnöke a meghallgatás kapcsán elmondta: politikai konfliktusokat csak politikai eszközökkel, nem pedig "összemosott tényekkel vagy propagandisztikusan összevágott filmekkel lehet megoldani". - A csendes többség megrettenve nézte az október 23-án történteket. Az országnak most nyugalomra van szüksége. Mindez nem ment fel senkit a felelősségre vonás alól - hangoztatta. Szent-Iványi István (SZDSZ) nem tartja szerencsésnek a meghallgatást. - A rendezvény nem javít Magyarország nemzetközi megítélésén, és a valódi problémák megoldásához sem visz közelebb. Az események politikai vizsgálata az Országgyűlés feladata és felelőssége - mondta, kiemelve: "elengedhetetlen a történtek alapos és független szakmai, illetve jogi vizsgálata. Legalább ilyen fontos, hogy e vizsgálatoknak valódi következményei legyenek."
