Naponta közel nyolcmillió csaló weblapra irányító, adathalászó levél forog az interneten. A leggyakrabban bejelentett kártevő programok 80 százaléka ki tudja kémlelni a bankkártya- vagy számlainformációkat, illetve módosítani tudja a webkapcsokat, hogy a felhasználókat a csalók oldalára irányíthassa - figyelmeztet a Symantec. Az amerikai Nemzeti Fogyasztói Szövetség szerint az elmúlt évben a vevők 32 millió dollárja bánta az internetes csalás valamilyen formáját. Rémisztőnek tűnhetnek a számok, különösen nekünk, magyaroknak, akik egyébként is bizalmatlanok vagyunk az információs szupersztrádával szemben. Azonban nem árt tudni, mit veszíthetünk, különösen így karácsony előtt, amikor sokan könnyelműen bánnak a pénzükkel.

Tavaly Magyarországon az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 19 milliárd forint volt, ez az idén 26 milliárd lehet a GKI szerint. A bővülés azonban nem a online árudák számának gyarapodásából, hanem a meglévők forgalmának növekedéséből adódhat az adatok alapján. A legalább havonta intenetet használók közül egyelőre a többség csak informálódik a megvásárolni vágyott termék vagy szolgáltatás után a neten: a GfK Hungária piackutató cég szerint csak 14 százalékuk vásárol, és 53 százalékuk tájékozódik online. Ez utóbbi szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek, de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után is. Magyarországon a vásárlók elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, szolgáltatást, viszont fizetni jellemzően nem az interneten keresztül szoktak. A vásárlók 64 százaléka a készpénzes utánvételt részesíti előnyben, sokan pedig az átvétel helyszínén fizetnek. A vevőknek csak töredéke, kevesebb mint ötöde használ bankkártyát, a kuponos, mobiltelefonos vagy "prepaid" kártyás fizetés aránya pedig elenyésző. A világ fejlettebb részein ez is másképp van: összességében a bankkártyák használata a legelterjedtebb, a vásárlások 59 százalékát így, 23 százalékát banki átutalással inézik és 13-ánál utánvéttel egyenlítik ki a számlát. Ugyanakkor közkeletű tévhit, hogy csak a dombornyomott kártyák alkalmasak online vásárlásra. Azt, hogy egy adott kártyával lehet-e fizetni az interneten, a kártyakibocsátó bank határozza meg, így ez elvileg független a kártya típusától.

Persze az online üzlet is akkor megy, ha a vevő legalább olyan biztonságban érzi magát a számítógépe előtt fizetéskor, mint a boltban állva. A netes árudákat üzemeltetők ezért titkosító programokat, a felügyelő csoportok és a minősítési rendszereket alkalmaznak. Mindazonáltal, a vásárlóknak is figyelni kell. Többek között arra, hogy a bevásárlóhelynek "védett-e" a szervere, vagyis az titkosítja-e a fizetési információkat a felhasználó és a kereskedő rendszere közötti úton. Erről az árulkodik, hogy a felugró ablakban az URL-ben van-e egy "s" betű a http:// után, tehát így kezdődik-e: https://. Az Internet Explorer felhasználókat az alsó navigációs sorban megjelenő lakat ikon, a Netscape Navigator esetében az alsó navigációs sorban megjelenő zárt lakat ikon tájékoztatja, hogy biztonságban vannak.

Emellett egyes helyeken számla is nyitható, így nem kell minden egyes vásárláskor újra megadni a személyes adatokat. Amennyiben az előbb említett számlához jelszó tartozik, akkor érdemes olyat választani, ami legalább nyolc karakter hosszú, kis- és nagybetűkből, számokból és írásjelekből áll. Érdemes továbbá mindig kinyomtatni az online vásárlás bizonylatát, hogy később ellenőrizhető legyen, valóban annyi pénzt vontak-e le a számláról. Akadnak ugyanis olyan kereskedők, akik "véletlenül" többször is lehívják a termék ellenértékét - bár ez inkább külföldi vásárlásoknál jellemző. Az amerikai fogyasztóvédők szerint akkor sem szabad személyi vagy adószámot kiadni egy netes kereskedőnek, ha azt állítja, szüksége van rá.

Felvetődik a kérdés: tulajdonképpen milyen is a megbízható internetes kereskedő oldala. Többek között világosan és részletesen tájékoztat a garanciáról, a visszaküldési szabályokról, az elérhetőségekről, a nevekről, a címről, a telefonszámokról. Közli a szállítási és az esetleges adó miatti költségeket. Gyorsan válaszol az e-mailben feltett kérdésekre. Ha a webhelyen van üzenőfal, érdemes megnézni, hogy vannak-e visszatérő, aktív üzenők, vagy negatív megjegyzések A megbízható helyek általában az illegális, vagy illetlen áruk kereskedelmét megtiltó rendszabályokat is hoztak.

Olcsóbban vesz, aki online vesz

A GKI szerint az itteni online áruházak harmada a termékek többségét, további egyharmada pedig egy részét olcsóbban kínálja, mint a hagyományos kiskereskedelmi egységek. A kedvezményt nyújtó boltok több mint 82 százaléka legfeljebb 10 százalékot enged az árból. Szúrópróbaszerűen ellátogattunk néhány internetes boltba, hogy megnézzük, mekkora árengedmények léteznek a gyakorlatban.

Az Alexandra online könyvesboltban, amit kinéztünk, 25-67 százalékkal került kevesebbe, mint az üzletben. Ehhez tízezer forint alatti vásárlásnál 550 forintnyi szállatási költség jön hozzá. Az osztrák kézben levő arzuhanas.com oldalon márkás játékokat néztünk: ezek - eltekintve az akár tízezer forintot is engedő kiemelt akcióktól - értéktől függően néhány száz forinttól néhány ezer forintig olcsóbbak voltak, mint a játékboltokban. Itt a megrendeléshez 1348 forint szállítási költség társul. A cipoexpress.hu-n a kiválasztott lábbelik mindegyike 1500-2500 forinttal kerül kevesebbe, mint az üzletekben. Itt nincs szállítási költség, és a terméket, amennyiben megfelel, a futárnak kell kifizetni, aki vissza is viszi az értékesítőnek, ha mégsem jó, vagy esetleg meggondoljuk magunkat.