A Magyar Nemzeti Bank elnöke ezt a véleményét az Amerikai Kereskedelmi Kamara csütörtöki budapesti rendezvényén mondta, hozzátéve: "a piac ugyan 2013, 2014-re teszi az euró lehetséges bevezetését, de számos kérdőjel van e tekintetben",

A jegybank elnöke szerint annyi bizonyos, hogy a kormány mostani konvergenciaprogramja nem visz el az euróhoz. Aláhúzta, legalább négy év kell ahhoz Magyarországnak, hogy teljesítse a maastrichi kritériumokat, miután egy jó konvergenciaprogram megszületik.

Egy kérdésre válaszolva hangoztatta: Magyarország egyik legfőbb gondja az, hogy az ország intézményrendszere nem alkalmas egy versenyképes gazdaság működtetésére, ebből fakad az, hogy nem tudja Magyarország kihasználni növekedési potenciálját, és ebből származik az is, hogy jelentős az országban a korrupció mértéke.

Járai Zsigmond elmondta: a jegybank elnökeként valószínűleg utolsó alkalommal vesz részt az AmCham ebédjén, mivel elnöki ciklusa jövő év februárjában lejár. Az elmúlt években folytatott monetáris politikáról elmondta: az MNB-nek azért kellett szigorú monetáris politikát folytatnia, mert a költségvetési politika

igen laza volt, így az infláció szintjének karbantartására a jegybanknak kénytelen-kelletlen szigorú monetáris eszközöket kellett "bevetnie", nem egyszer emelnie a kamatlábat.

A jegybank elnöke visszatekintve kiemelte: rossz döntés volt az, hogy a jegybank annak idején jóváhagyta a kormány azon szándékát, amikor a kabinet eltolta a forint beavatkozási sávjának közepét, ami a gyakorlatban akkoriban a forint leértékelését jelentette. Kiemelte: "az elmúlt években az igazán rossz kombináció az lett volna, ha a laza fiskális politika laza monetáris politikával társult volna".

Az MNB elnöke a következő évről elmondta: a 2007-es költségvetés, amelyet a közeljövőben végleges formájában elfogad a parlament, a kormány fiskális szigorítási szándékát mutatja, ami annyiban helyes, hogy az államháztartás rendbetételét mindenképpen el kell kezdeni. A következő évben azonban nő az állami újraelosztás, ami visszaveti a gazdaság bővülését, rontja a magyar gazdaság versenyképességét.

Egyúttal jelezte: a 2008-as év már sok bizonytalanságot hordoz, annyi azonban várható, hogy az infláció jövő évi megugrását követően 2008-ban a pénzromlás üteme visszatérhet évi 4 százalékos szintre. A különböző adó- és árintézkedések hatására 2007 első felében az egy évre visszatekintő infláció 8 százalék körül lehet.

Nyomatékosította, az MNB célja továbbra is az évi 3 százalék körüli infláció elérése, ami a jegybank véleménye szerint Magyarországon az árstabilitás körüli szintet jelenti. A következő évben a jegybank monetáris politikája arra koncentrál majd, hogy lehűtse az inflációs várakozásokat - emelte ki Járai Zsigmond.

 

 

 

(MTI)