A hulladékká vált csomagolások és egyéb hulladékok kötelező visszavétele ökológiai, szociális, munkahely-teremtési és köztisztasági szempontból is előnyös lenne - mondta Persányi Miklós. Szavaiból kiderült, hogy a politikai akarat több oldalról megvan a betétdíj-rendszer módosítására, az ügyben a gazdasági és a civil szervezetekkel egyeztetett módon kell döntést hozni. A miniszter szerint jövő év végéig véglegessé válik a módosítás formája. A rendszer főként italcsomagolásokra, valamint az elemekre és akkumulátorokra is kiterjedhet.

Persányi Miklós számára "megfelelő" verzió lehet egy olyan, cégekkel létrejövő megállapodás, amelynek biztosítékául szolgálna a betétdíj. Amennyiben az érintett iparágak szereplői önkéntes újrahasznosítási vállalásaikat nem teljesítenék, akkor lépne hatályba a pénz ellenében történő, kötelező hulladék-visszavétel - magyarázta Persányi Miklós. Utalt arra, hogy ha a megállapodásról nem sikerül megegyezni, akkor az állam jogszabályban kénytelen előírni kötelezettségeket.

Borsányi-Bognár Levente, a szaktárca főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a jövőbeni egyeztetések kiindulási alapjául szolgálhatnak az Európai Unió által 2012-re előírt újrahasznosítási arányok. Ezeket ugyanis az országnak, így a cégeknek is a betétdíj-rendszertől függetlenül be kell tartaniuk.

Az anyagában történő újrahasznosítást tekintve 2012-re műanyagnál legalább 22,5 százalékra, üveg esetében pedig 66 százalékra kell növelni a kibocsátáshoz viszonyított arányt. Jelenleg a műanyag esetében 19 százalék, üvegnél pedig 16 százalékos mértékű az újrahasznosítás.

Viszkei György, a csomagolási hulladékgazdálkodást koordináló Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója értetlenül áll a módosítási szándék előtt. A kötelező betétdíj nem illeszkedik az évek óta sikeresen fejlődő szelektív hulladékgyűjtés koncepciójába, és ellentmond a termékdíj-szabályozásban foglalt szándékoknak is. Kifejtette: a kötelező betétdíj esetén az emberek nem a sarki színes kukákba, hanem a boltokba vinnék vissza palackjaikat, üvegeiket, így az egyre jobban kiteljesedő szelektív hulladékgyűjtési rendszer hatékonysága romlana.

A termékdíj-rendszer újratölthető csomagolásokat ösztönző részével szerinte azért nem lenne összhangban, mert az "egyutas", betétdíjas termékek ennél a modellnél is olcsóbbak maradnának, mint az államilag ösztönzött újratölthetők. Ezért a fogyasztók továbbra sem keresnék azokat, nem lenne értelme gyártásuknak - tette hozzá Viszkei György.

Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség vezetője hangsúlyozta: támogatják a betétdíj kötelező bevezetését, főként az "egyutas" italcsomagolásokra. Németország bebizonyította, hogy ez a leghatékonyabb útja a hulladékgyűjtésnek és újrahasznosításnak. A tapasztalatok szerint a gazdasági ösztönző hatására az utcákról lényegében eltűntek a korábban szanaszét heverő, eldobott csomagolási hulladékok.

Magyarországon jelenleg évente 4,5-4,7 millió tonna települési hulladék keletkezik, amelynek tömege tíz éve nemigen változik, ám az italos csomagolóanyagok terjedés miatt térfogata másfélszeresére nőtt. A szaktárca célja a növekedés megállítása, és lehetőleg csökkentése.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége és az Országos Kereskedelmi Szövetség csütörtöki közös közleményben arról tájékoztat, hogy előzetes becslések szerint a kötelező betétdíj alkalmazásához szükséges hálózat kialakítása több tízmilliárd forintba kerülne. Körülbelül ennyiért épült ki eddig a szelektív gyűjtő hálózat, amely lényegében szükségtelenné válna az új rendszer bevezetésével. A kötelező betétdíjas hálózat működtetése ugyanis évente mintegy 8-10 milliárd forintot emésztene fel, ezzel elapasztva a szelektív hulladékgyűjtés finanszírozását - derül ki a közleményből. (MTI)