Osztrák zöldcsata a Duna árteréért
Nem kevesen keresnek itt menedéket a napi stressz elől. November eleje óta tüntetők foglalják el a bevezető utakat. Nem a kirándulókat, hanem az autópálya-építő vállalat alagútfúró gépeit próbálják távol tartani.
Pedig az útépítők is tisztában vannak azzal, hogy az itteni nemzeti park természetvédelmi terület. Ezért vezetnék a föld alatt a Bécset elkerülő északi autópályát nemcsak a Duna, hanem az ártér térségében is. A természetvédőknek ez is kevés: már a 2009-től tervezett építkezés is károsítaná a növényzetet, az állatvilágot, de az itt lakó embereket is. Emellett az alagutak szellőzőnyílásain át dől majd a mérgező anyag.
A kerülő útra a közlekedéspolitikusok szerint mindenképpen szükség van, a környező alvóvárosok és a központ közötti forgalom, az állandósuló dugók indokolják az autólavinák elvezetését. A környezetvédők vitatkoznak: ha az árteret tönkreteszik, az még nem jelenti a forgalmi dugóktól mentes közlekedést. Maradnak tehát a tiltakozó akciónál, s miközben az egyre nyirkosabb időben a helyszínen fagyoskodnak, az ausztriai természetvédelem nagy sikereiről álmodoznak.
Pedig az 1984-es hainburgi sikert nem fogják tudni itt megismételni, igaz, az összecsapások veszélye sem fenyeget. Akkor, a Duna egy másik szakaszán, közel a szlovák határhoz vízi erőmű építése volt a terv. Folyamatos területfoglalással, dacolva a rendőri fellépéssel a természetvédők - az akkor még zsenge zöldmozgalom, soraikban neves közéleti személyiségekkel, például az azóta elhunyt Nobel-díjas tudóssal, Konrad Lorenzzel és sok, ma élvonalbelivé előlépett politikussal - megakadályozták a tervet. Múltjuk már akkor is volt: a pár évvel korábbi hasonlóan sikeres akció, a zwentendorfi atomerőmű üzembe helyezésének megakadályozása adott erőt.
Most más a helyzet. Az Asfinag, az útépítő cég egyelőre csak a próbafúrásokat tervezi, s mivel ezekre öt hónap áll rendelkezésre, nem fog harcba szállni a tüntetőkkel. Öt hónapos blokádot lehetetlen fenntartani, különösen télen - vélik az útépítők. Nem csapnak öszsze, nem kérnek rendőri segítséget, kivárják, amíg tiszta lesz a terep, még akkor is, ha egyszer már megakadályozták a tüntetők a próbafúrást. Másrészt a világ is változott. Sokan kétlik, hogy a föld alatti alagút olyan ártalmas lenne.
