A bioetanol lehet a mentőöv
Rövidesen a hazai szántóterület negyedén energianövények teremnének: közel félmillió hektáron kukoricát, negyedmillió hektáron repcét, s a további 300-350 ezer hektáron energiaerdőket, csicsókát lehetne termeszteni - mondta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Ha a tervek megvalósulnak, az a magyar mezőgazdaság jelentős átalakulását jelentené, s az újabb értékesítési csatorna révén az intervencióra nem is lenne szükség az ágazat túléléséhez.
Mindazonáltal az intervenciót megszüntető uniós intézkedés ellen mind a magyar kormánynak, mind az érdekképviseleteknek tiltakozni kell - véli Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette: az intervenciós gabona tárolására épített magtárak ára nem volt kidobott pénz, hiszen az etanol-gyártásra szánt kukoricát is tárolni kell legalább egy évig.
Az agrártárca számításai szerint egyébként a mintegy 2,5 millió tonna gabonából 800 ezer tonna bioetanolt lehet majd előállítani. Minthogy a hazai felhasználás a tervek szerint 300 ezer tonna lesz, 500 ezer tonnányi bioetanolnak exportpiacot kell majd találni. A szaktárca szerint így a növénytermesztőkön nem múlik, hogy Magyarország eleget tegyen annak az uniós előírásnak, amely szerint 2010-ben a forgalomba hozott benzin legalább 5,75 százaléka növényi biológiai komponens kell, hogy legyen.
Jelenleg évente 80 ezer tonna bioetanolt gyártanak Szabadegyházán és Győrben, és mindkét üzemben jelentős beruházások folynak. Úgy tudjuk, már ez is elég lenne az uniós elvárások teljesítéséhez, ám ettől függetlenül az ország több mint 20 helyszínén összesen 7,5 millió tonna kukorica és egymillió tonna búza feldolgozására alkalmas bioetanol-üzem létesítését jelentették be. Ez alapján összesen hárommillió tonna etanol állítható elő. Ha e tervek megvalósulnak, akkor a magyar gabonatermesztők értékesítési gondjai megoldódnának.
A svéd SEKAB (BKZ Zrt.), a svájci United BioFuels Holding (Duna Fejlesztesi Kft.), az amerikai CSLM Holding és a magyar Bio-Tech-Energy Kft., valamint a Magyar Bioenergetikai (Mabio) Zrt. már konkrét tervekkel állt elő, de a Rodeport Kft. és a BIO-MA Zrt. is jelezte, hogy bekapcsolódna az üzletágba. Ha mindez megvalósul, akkor a hazai gyártáshoz már évi 8,5 millió tonna gabonára lesz szükség. Ehhez azonban a hazai termés kevés.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet modellszámításai szerint a hazai gabonatermesztőknek a bioetanol-piacon nyíló új lehetőségekkel sikerülhet kompenzálniuk azt az árhátrányt, amelyet a tengeri kikötők távolsága miatt szenvednek el. Ráadásul a biztos piaci háttér költségcsökkentést lehetővé tevő beruházásokra, magasabb terméshozamok elérésére és magasabb keményítőtartalmú növények termesztésére ösztönöz. Ilyen kukoricahibridek már vannak, s a második generációs genetikailag módosított (gm) növények között is lehet majd találni 2010-től. Sipos Péter, a Pioneer Hi-Bred Zrt. munkatársa szerint vannak olyan kukoricahibridek, amelyek az alkoholgyártáshoz jobban feltáródó keményítőket tartalmaznak, így - amerikai tapasztalatok alapján - ezek nagyobb profittal dolgozhatóak fel. Ráadásul ezek ára a takarmányfajtákéval azonos. Hogy a gabona energia célú felhasználása nem módosítja a kialakult árakat, azt a nemzetközi gyakorlat is igazolja - mondta Vermes András, a nyugat-európai bioetanol-üzemeknek is szállító Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója.
