A sikersorozat - amelynek legutóbbi állomása a szennyvízcsatorna-hálózat építésére az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatást nyert KIOP-projekt - Gellén Vencel városmenedzser szerint elsősorban annak köszönhető, hogy a város nemcsak szorgalmasan, hanem tudatosan is pályázik.

- Ritkán hallott kifejezés a városmenedzser, mit takar pontosan ez a fogalom?

- A városmenedzser a kistérségi menedzser szinonimája, esetünkben a város a fejlesztendő kistérség. 1993 óta dolgozom Gyulán városmenedzserként, elsősorban pályázatok összeállítása, illetve fejlesztési koncepciók kidolgozása a munkám. A 2004-ben beadott hét uniós pályázatunkból hat eredményes volt, ami jelzi, hogy az önkormányzat komolyan veszi ezeket a forrásszerzési lehetőségeket.

- Úgy tudjuk, az összes operatív programban pályáztak. Tapasztalataik szerint mi különbözteti meg a gyakorlatban a KIOP-(Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program) pályázatokat a többitől?

- Számunkra valamivel egyszerűbbnek és könnyebben megvalósíthatónak tűnt a többinél, de ez nemcsak a kiíráson, hanem a város hozzáállásán is múlott. Gyula a 90-es évek közepe óta stratégiai kérdésként kezeli a település szennyvízkezelésének teljes megoldását. Amikor 2004-ben megnyílt a KIOP, már nagy pályázási tapasztalattal és kész, engedélyezett tervekkel rendelkeztünk.

- Hol tart most a csatornázás?

- A munka elkészült, az utolsó előrehaladási jelentést és a kifizetési kérelmet is beadtuk, már csak a zárójelentést kell elkészíteni a projekt lezárásához. Volt egy kis késés a kivitelezésben, leginkább a csapadékos időjárás miatt, de végül minden elkészült a tervek szerint, és mára gyakorlatilag a város teljes területe csatornázottá vált.

- Mi indokolta a beruházást?

- A nem csatornázott részeken szennyezett volt a talajvíz, mivel a papíron zárt szennyvíztárolók a gyakorlatban a talajba engedték a kommunális szenynyezést. Gyula érintett területein korábban a Körösök mellékágai futottak, magasan van a talajvíz, elodázhatatlan volt a szennyvíz elvezetése.

- Mekkora támogatást kaptak ehhez a KIOP-ból?

- Az utolsó ütem, amelyhez a támogatást kértük, 1,468 milliárd forintba kerül, ebből 1,395 milliárd a támogatás.

- Mit érdemes eltanulnia ön szerint a többi hazai településnek Gyula példájából?

- Elsősorban azt, hogy aktívan kell pályázni, aki nem ad be pályázatot, az biztosan nem fog nyerni. A projekteket nagyon alaposan elő kell készíteni, az ugyanis legtöbbször már a pályázati szakaszban eldől, hogy a költségvetés és a határidő tartható lesz-e. Nem kell túlságosan rövid határidőt szabni, hogy az elszámolási és garanciális teendőkre is jusson idő.