– Schengen után "megkeményedik" a szerb határ?

– A szerb határra is vonatkoznak szigorítások, be kell tartanunk az elvárásokat, amelyeket az Európai Unió kötelezővé tesz. Viszont már tárgyalások zajlottak arról, hogy a Szerbia irányába, a Nyugat-Balkán, illetve Ukrajna felé legyenek vízumkönnyítések, alacsonyabb legyen a vízumdíj, és legyenek olyan csoportjai a társadalomnak, amelyek ingyenes vízumot kaphatnak. Gyerekek, diákok tanulmányi útja stb. Most indulnak a tárgyalások kishatárforgalmi megállapodásról, hogy egy bizonyos övezeten belül lakók vízummentesen jöhessenek Magyarországra. Ahol lehet, szeretnék ezeket a lehetőségeket megnyitni, megőrizni, de egyébként az európai uniós szabályok lesznek érvényesek.

– Magyarország erőteljesen nyitott Szerbia "mögötti" országokra, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia, Koszovó felé. Nem nehezedik meg a magyar vállalkozók, utazók mozgása, vagy menjenek másfelé?

– Ne menjenek másfelé. Az ő szempontjukból nem nehezedik meg egyáltalán a mozgás, és nagyon keményen dolgozik Magyarország, hogy ez a térség az euroatlanti integráció irányába tegye meg a lehető leggyorsabban a lépéseket, és tulajdonképpen ez az, ami megoldja ezt a kérdést. De rövidtávon is a lehetőségeken belül kell tágítanunk a határátkelés szabadságát. Ha már itt tartunk, Horvátország esetében is keressük azt a megoldást, amely a lehető legkevesebb kötöttséggel jár majd.

– Magyarország az utóbbi időben még a korábbinál is erőteljesebben lép fel Szerbia jó értelemben vett szószólójaként. Hozott-e eleddig valamilyen eredményt?

– Egészen kézzelfogható eredmény született a múlt héten Rigában, a NATO-csúcstalálkozón, ahol Szerbia és Szerbiával együtt Montenegró és Bosznia-Hercegovina is békepartnerségi meghívást kapott. És ami nagyon nagy jelentőségű, hogy ez most nem úgy szól, hogy akkor, ha ez meg ez történik, majd lesz meghívás, hanem úgy szól, hogy tényleg megkapták a békepartnerségi meghívást. A magyar képviseletnek nagyon nagy szerepe volt ebben szakértői, miniszteri, miniszterelnöki szinten is. Nagyon keményen lobbiztunk ezért. Szerbia fontos nekünk, mert januárban választások lesznek, és hogy egy ilyen pozitív üzenet támogathatja a választásokon azokat az erőket, amelyeknek az euroatlanti orientációja és demokratikus elkötelezettsége erősebb.

– Tud erről a magyar tevékenységről a szerb politikai elit? Méltányolják?

– Igen. Vuk Draskovics külügyminiszterrel beszéltem is erről. szó. Pontosan tudják, hogy Magyarország megpróbálja segíteni Szerbiát ebben a folyamatban, és megpróbál partnereket találni ehhez. Egyébként a rigai döntés nagyon jó példa volt, ha egy ilyen kezdeményezést egyértelműen képvisel néhány ország, akkor egy ponton megfordul az addig vonakodó többség. Rigában is az utolsó pillanatokban lehetett elérni Szerbiának kedvező konszenzust a NATO-tagországok körében. legyen e körül. Magyarországnak nagyon jelentős szerepe volt.

– Érezhető olyan aggodalom, hogy Koszovó elszakadása Szerbiától a vajdasági magyarokat rosszul érintheti. Fölmerül-e ez a szerbekkel folytatott megbeszéléseken?

– Mindig szó van a Vajdaságról, a vajdasági magyarokról. Nem tudjuk előre a Koszovót érintő döntést, többé-kevésbé tudjuk, hogy ez egy nagyon fájdalmas döntés lesz mindenképpen Szerbiának. Ezért is fontos nekünk, hogy ott a demokratikus erők győzzenek, és Szerbia euroatlanti pályán maradjon. Hogy erősek legyenek ezek az értékek, mert ezek jelentenek garanciákat a vajdasági magyarok számára is. Az jelent veszélyt az ott élő magyarokra, a szerb radikálisok kerülnek hatalomra.

Göncz Kinga