A 308 méter hosszú elemet a parton szerelték össze, aztán beúsztatták a folyóra. A következő fázisban elforgatják, végül ráhelyezik a mederpillérekre - mondta a munkálat elkezdésekor Szalay Tibor, a Duna Új-híd Konzorcium hídépítési főmérnöke.

A hídtest közel 9000 tonnás, ekkora objektumot eddig még sehol a világon nem úsztattak folyóvízen. Az építmény egyéb kategóriákban is csúcstartónak számít: 308 méteres fesztávolsága is rekord, de az acélszerkezetű, kosárfülű ívhidak kategóriájában sem akad párja a világon.

A mederhidat nyolc uszály tartja, csörlőkkel és acélsodronyokkal mozgatják, az irányítást motoros hajók és úszódaruk segítik. A műveletben száz ember összehangolt munkájára van szükség. A tervek szerint ma sötétedésig a hidat beforgatják és a pillérekhez rögzítik. Az objektum várhatóan szombaton kerül a végleges helyére.

A mederhíd úsztatása számos veszéllyel jár. Ezért a Dunát már kedden délelőtt lezárták a hajóforgalom elől, és csak akkor nyitják meg újra, ha a hídtest a helyére kerül. A monstrumot másfél óra alatt nagyjából 30 méterre úsztatták be a folyóra, fél kettő táján megkezdődött az elforgatása: az északi végét a folyó sodrásának kihasználásával lassan a jobb part irányába engedték. Az objektum olyan hatást keltett, mintha egy hatalmas óceánjáró úszna a Dunán. Fél háromra a hídtest a parthoz képest merőleges helyzetbe került, megindult a leengedése a pillérekhez. Bár fölmerült, hogy a mondtrumot a sötétedésre való tekintettel nem úsztatják le a pillérekig, végül mégis úgy döntöttek, hogy befejezik a műveletet. A szürkületben is folyamatosan irányítják a hídelemet a pillérek felé, amelyektől négy óra körül már csak mintegy húsz méterre volt.

Az új Duna-híd építése egyébként 2005 elején kezdődött meg, és eredetileg 2006 novemberére fejeződött volna be. A munkálatokat azonban többször is le kellett állítani, hol az alacsony vízállás, hol az árvíz, hol pedig a jégzajlás miatt. A hidat előreláthatólag a jövő év tavaszán adják majd át a forgalomnak.