A statisztika furcsa tudomány. A világszervezet által publikált számokból szinte kedvünkre állíthatunk össze hangzatos kijelentéseket: a bolygó lakóinak két százalékának a tulajdonában van a globális ingatlanból és jövedelemből származó tulajdon több mint fele. Avagy az emberiség tizede rendelkezik az össztulajdon 85 százalékával. Egy harmadik variációban pedig a földlakók felének összvagyona éppen hogy eléri a globális értékek egy százalékát.

Minden számítás igaz, mégsem mutatja meg a számok mögött bújó emberi sorsokat. A statisztikák gyenge oldalára figyelmeztető szakemberek azt a példát szokták felhozni, miszerint egy városban egy gazdag ember két grillcsirkét eszik, míg egy hajléktalan nézi őt az étterem előtti járdáról. Statisztikailag elmondhatjuk, hogy ebben a városban a lakók fejenként egy grillcsirkét esznek…

Hogy mi is könnyebben összehasonlíthassuk magunkat a világgal, néhány megfoghatóbb adat. Mai árfolyamon 422 ezer 620 forintos vagyonnal bárki a világ lakóinak gazdagabbik feléhez sorolhatja magát. Miután ebbe az ingatlanok és ingóságok, a pénzbetét és a havi fizetés is beleszámít, Magyarország lakóinak döntő többsége a Föld napos oldalán lakik. Ezt jobb, ha emlékezetünkbe véssük. Etiópiában vagy Kongóban például a lakosok átlagos vagyona nem éri el a negyvenezer forintot!

Ha valaki a Föld leggazdagabb tíz százalékába be akar kerülni, annak sem kell magyar viszonyok között borzalmasan megerőltetnie magát. Nem kell 12 millió forint ehhez a kaszthoz, vagyis jobb kerületekben már egy panellakás is elég a globális viszonyokban mért elitklubhoz. Persze az igazi nagymenőkhöz tartozni már jóval nehezebb. Dollármilliomosból több van, mint magyarból a határon túliakat is beleszámolva. A Földön 13,6 millió ember mondhatja el magáról, hogy 200 millió forinttal rendelkezik.

A hipergazdagok klubjába 15 ezer embert sorolnak ezen a világon - ide százmillió dollár a beugró. Mindössze tíz magyarnak van meg az ehhez szükséges vagyona. A pofátlanul gazdagok közé ötszázan tartoznak, itt már egymilliárd dollár a küszöb - magyar pedig nincs. Messze jutottunk a kongói és etiópiai negyvenezer forintos átlagvagyontól…

A kedden Londonban bemutatott ENSZ-kutatás megállapításaihoz hozzátartozik, hogy az elmúlt ötven évben tovább nőtt a különbség gazdag és szegény között. Főleg a szupergazdagok profitáltak az emelkedő ingatlanárakból, a tőzsdeárfolyamok megugrásából és a több országban is aránytalanul elnéző adókulcsokból. A szociális szakadék egyrészt földrajzilag osztja meg az emberiséget, de egyes országokon belül is egyre inkább szétszakad a társadalom.

A kutatók szerint mégsem a szupergazdagok erősebb megadóztatása lehet a legjobb megoldás. Kanadai és japán példa alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a mindenki számára elérhető magas színvonalú oktatás garantálhatja, hogy megfelelő fizetések mellett az össznemzeti vagyonból minél több ember kivehesse a részét. Ezt a magyar politika is megfogadhatná.

Nyomornegyed Szomáliában