– Egy délután csöngettek. Óvatos ember vagyok, csak az ajtón lévő kis ablakot nyitottam ki. Fiatal, jól öltözött nő állt odakint. Azt mondta: úgy informálták, hogy el akarom adni a lakásomat, ezért szeretné megnézni.

Csakhogy én nem akarom eladni a lakást, soha nem is mondtam ilyesmit senkinek, ezért megkérdeztem: kitől kapta az információt. Azt mondta: már nem emlékszik rá. Kapcsoltam, hogy nem tisztességesek a szándékai, és bizonyára a lakásomat akarja megszerezni fondorlatos módon.

Azt feleltem: – A mai nap nem alkalmas, mert vendégeket várok, jöjjön másnap délután öt órára, akkorra idehívom az ügyvédemet is.

A nő teljesen megdöbbent, nem erre számított. Azt mondta, fölösleges az ügyvéd jelenléte, meg tudjuk mi ketten is beszélni a dolgot. De én ragaszkodtam az ügyvédhez. A nő nagyon dühös lett.

– Akkor várom holnap ötre – játszottam tovább, mire a nő köszönés nélkül elviharzott. Természetesen nem jött vissza másnap.

L. D. tanár