Tóth Boldizsár, a SoKo-akciók károsultjait tömörítő SoKo Munkacsoport vezetője keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra: a 2004 és 2005 tavaszán végrehajtott SoKo Pannonia és SoKo Bunda fedőnevű munkaügyi razziák során a német hatóságok egyebek között feketemunkával, társadalombiztosítási csalással gyanúsították meg a magyar cégeket, mondván: Németországban nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. E vádak később sorra megdőltek a bíróságok előtt. Nem egy vállalkozó már kézhez kapta a bíróság felszólítását, miszerint jelentse be kárigényét a német állammal szemben.

Németországban 2004-ben és 2005-ben összesen 51 cég ellen indult eljárás a feketemunka-ellenes akciósorozat keretében. Együttesen több mint félmilliárd euró kárt szenvedtek el, amelyet minden jel szerint csak peres úton tudnak megtéríttetni. Tóth Boldizsár abban bízik, hogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság ítélete meggyőzi a SoKo-kommandókat, hogy - vezetőik korábbi állításaival ellentétben - rájuk is vonatkoznak az európai jogszabályok és az Európai Bíróság ítéletei.

Bárándy György ügyvéd kevésbé optimista. Mint elmondta: ő több kétoldalú kormányközi tárgyaláson is kifejtette már jogi álláspontját, mindhiába. Szerinte nem változik a német gyakorlat mindaddig, amíg a magyar cégek meg nem nyerik az első kártérítési pereket, és a német államnak nem kell a zsebébe nyúlnia. Kérdés, hogy ezt a még igencsak távoli napot hány cég éli meg a SoKo-akciók károsultjai közül.