A tábornok hangsúlyozta: a 2004-ben csatlakozott tíz uniós tagállam közül csupán kettő - a másik Lettország - esetében ítélték úgy, hogy sikerült megfelelni a követelményeknek. Az egyik ilyen a külső határok őrzésének szigorítása, és ennek érdekében nálunk is jelentős fejlesztések történtek, elsősorban az EU Schengen-alapjából jutó mintegy ötvenmilliárd forintnyi támogatás felhasználásával. További feltétel, hogy a határőrségnek meg kell majd erősíteni az úgynevezett mélységi határőrizetet, vagyis az országban bárhol számítani lehet idegenrendészeti ellenőrzésre.

Magyarország nagy valószínűséggel az elsők között csatlakozhat a szűkös kapacitású SISI Plusz rendszerhez, ami a belső határok megszüntetésének alapvető feltétele. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a jövő év végén az osztrák határon megállás nélkül hajthatunk át - és akár Lisszabonig mehetünk megállás nélkül. Az utazás szabadsága a zöldhatárokra is kiterjed: mindenütt szabad lesz a járás. A szlovák és a szlovén határokon az ellenőrzés megszüntetése attól függ, hogy az első körben csatlakozhatnak-e.

Nehezebb helyzetbe kerül az Ukrajnában és a Szerbiában élő magyar kisebbség, mert az uniós vízumszabályokat kell alkalmaznunk. A nemzeti vízum maradhat, és megállapodhatunk a megszüntetett kishatárforgalmi engedélyek visszaállításáról is. Ez a határ harminc kilométeres körzetében élők számára jelenthet könynyebbséget. Még egy kérdés van függőben: Horvátországból jelenleg személyi igazolvánnyal is lehet Magyarországra utazni. Információnk szerint ezt a lehetőséget a magyar fél továbbra is biztosítani kívánja, ezért kérték Brüsszel jóváhagyását ahhoz, hogy a horvátok a személyibe helyezett pótlappal utazhassanak. Erre azért lenne szükség, mert a belépő nem uniós állampolgárok úti okmányába kötelező a be- és kilépéskor bélyegezni.