Még egy év a schengeni tagságig

Jövő év karácsonyán lehet, hogy nem kell megállni Hegyeshalomnál. Az északi határ helyzete viszont a szlovákok felkészültségétől függ.

 

Immár nem az Európai Unión múlik, hogy megszűnhet-e az ellenőrzés 2008 januárjára az osztrák, a szlovák és a szlovén határon, valamint márciusban a hazai reptereken - dőlt el kedden Brüsszelben. Az EU-belügyminiszterek ugyanis utat engedtek annak a portugál javaslatnak, amelynek értelmében a jelenleg is futó, első generációs schengeni információs rendszerre (SIS-I Plusz) való csatlakozással az új tagállamok egy év múlva az unió belső határai közé kerülhetnek. A szárazföldi határral nem rendelkező Ciprus és Málta kivételével minden új tagállam érdeklődik az új lehetőség iránt, amely kivédené a felturbózott, második generációs információs rendszer, a SIS-II immár biztos csúszását. Ez utóbbival kapcsolatban - amiről az EU hangsúlyozottan nem mondott le, mivel fejlettebb, így biometrikus adatokat is tud kezelni - szakértők már 2009 nyári üzembe helyezésről is beszélnek.

A mostani zöld út feltételes: az új tagállamok felkészültségük függvényében tudnak vagy nem tudnak egy év múlva csatlakozni Schengenhez. Jövő szeptemberre ez eldől, az EU-tanács novemberben hagyja jóvá a belépőket. A határőrizeti övezet legkorábban jövő decemberben lesz bővíthető, a reptereken pedig meg kell várni 2008 márciusát, a nyári időszámításra való átállás napját.

Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter szerint "biztosan állítható", hogy Magyarország az élcsoportban lesz. - Ez az új tagállamok, köztük hazánk első komoly sikere (a belügyi együttműködésben) - mondta a döntés után, emlékeztetve: a schengeni felkészülést 1995-ben kezdtük meg, az EU társult tagjai közül elsőként biztosítva a határőrség korszerű eszközeit. A hátralévő feladatok közé tartozik az idegenrendészeti törvény elfogadása; ez a schengeni csatlakozáskor lép életbe.

Az EU legújabb tanulmánya szerint hazánk máris élen jár a felkészülésben, pótlólagos helyszíni szemlét csak nálunk nem tartanak indokoltnak. A nagy kérdés a leghátul kullogó Szlovákia, vagyis az: egy év múlva északi szomszédunk is abban a helyzetben lesz-e, hogy megszűnjön az ellenőrzés a két ország határán. A szlovákok bizakodnak, Petrétei hazai segítséget ajánlott. Szakértői egyeztetéseken múlik, hogy mi lesz a helyzet a horvát határon. Itt hazánknak is schengeni normákat kell majd érvényesítenie. A román határ a mostani osztrák helyét veszi át: ez lesz az unió úgynevezett egymegállásos külső határa. Románia várhatóan csak 2012 körül csatlakozhat majd Schengenhez.

A SIS-I Plusz nem EU-finanszírozású program (ellentétben a SIS-II-vel.) Vagyis a csatlakozóknak ebben saját forrást kell felhasználniuk. Petrétei azt mondta: a számítások szerint hazánknak így még mindig inkább megéri, mint a határőrizetet tovább fenntartani. A keddi megegyezést egyébként éppen egy pitiáner anyagi vita hátráltatta: Nagy-Britannia nem akart 120 ezer euróval hozzájárulni a SIS-I Pluszhoz. A kérdés úgy oldódott meg, hogy az új tagállamok átvállalták a költségeit, együtt a schengeni rendszeren jelenleg szintén kívül lévő Írországéval együtt. Magyarországnak mintegy 50 millió forintos pluszköltséget jelent a SIS-I Plusz. Ellenben milliárdokat spórol meg a határőrizet megszüntetésével.

Schengeni rutin: nem kell többé megállni
Schengeni rutin: nem kell többé megállni
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.