. Lehet, hogy ezért szeretnek anynyira lóval járni a vidékiek, mint például a Demszky, poroszkálni, léptetni. És még a príma, vastag vidéki levegő, ami a pollenszűrős, aktív szenes légkondin át jön befele, hát. Barátkozom új otthonommal: most ezen a két négyzetméter alumíniumon és hasítottbőr-hatású kárpiton fogok élni, naponta minimum három órát, plusz a rádió, Tancsa Emma és Kocsonya Zoltán, tú in van, és az orvosmeteorológia az öreg Richter Gedeon támogatásával, hogy ha ebben a ködös időben nem eszek elég rostot, összecsomózódnak a beleim, és meghalok.

Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa ez, ugye, plakátilag, és a vak is láthassa, hiszen micsoda volna a fejlődés, ha nem ez: óriási kijelzőn villog az autópálya fölött három nyelven, hogy dugó van. Stau. Na, hát ez a fejlődés, nem a szputnyik, erről beszélek; néhány éve még csak onnan tudta az ember, hogy dugó van, hogy percekig rohadt az autójában mozdulatlan, és irtózatos agymunkával saját magának kellett rájönnie: ez dugó. Most viszont már van kijelző, tehát kiírják, tehát hivatalosan is dugó van, nem csak úgy érzésre, blindre vagy blikkre, hanem ofísöli rohadok benne félórákig, hallgatom a rádiót, hogy hol csinálják a hanyas metrót, ami megoldja majd a mit is old meg?, a porblémát, nyilván azt, amely a hanyas metró nélkül nem is létezhetne.

Vannak ezek a presztízsprojektjei vagy hogy is mondjam, a nemzeti lét fundámentomához ezer szállal kapcsolódó beruházásai a magyarságnak, mint ez a metró is, amiről már régen tudja mindenki, hogy így, most és ennyiből teljesen értelmetlen, soha meg nem térülő, nettó idiotizmus, és csak egy kicsikét kéne máshogyan, kicsikét többet vagy kevesebbet vagy máshol, és akkor máris értelmes vagy értelmesebb lehetne, de erre a magyar mindig tud egy kurucos gesztussal nemet mondani, mert ilyenkor kell tudni, és önteni a pénzt, a kínkeservvel megszerzett, verejték és vér áztatta lojvét az értelmetlenségbe bele, hisz Mikszáth-hősök vagyunk mindannyian.

Vagy hogy már megint - hallgatom a rádiót, ez csak egy fél reggeli termés a nemzet szellemi termékéből - eladnák az emötöst, amit nemrég vásároltak vissza óriási pénzen, mert már előtte is visszavásárolták kicsit, de nem eléggé, akkor meg pereltek, a büntetést is kifizették, előtte meg koncepcióba adták, de akkor meg a világ legdrágább autópályája lett, és hogy ne legyen nagyon drága, az állam rögtön nyomott bele anynyi pénzt, hogy igazából még négyszer drágább lett, de azt nem a fizetőkapuknál kell becsengetni az autósnak, hanem egyszerűen vonják a fizetésünkből, nyugdíjunkból, segélyünkből, mind a tízmilliónkéból, nagyon drága lett, de ezzel például választást lehet nyerni, azzal, hogy valaki kidobja hülyeségekre mások pénzét, de előtte még ezt az autópályát azért adták koncepcióba, mert az államnak nem volt pénze építeni, most fenntartani nincs pénze, persze hogy nincs, amikor baromi sok pénzért már több mint kétszer megvette, és ha eredetileg megépítette volna, akkor most lenne pénze fönntartani is, és így tovább répameseileg.

Én már előre drukkolok magamban itt a dugó közepén, hogy a pannon pumaként dübörgő magyar nemzeti észkombájn így száguldjon tovább, és az újabb nagyszabású kormányzati negyed is ilyen jól sikerüljön, hogy az eladandó belvárosi minisztériumi épületekből, meg majd a később - négy-öt év múlva - eladandó új kormányzati negyedből összejöjjön legalább annyi pénz, amennyiből majd a régi épületek negyedét viszsza lehet vásárolni.