Mint azt lapunk tegnapi számában megírtuk, a magyar szaktárca az egyik legnagyobb szennyezőforrás, a jennersdorfi bőrgyár működési engedélyéhez megadott magyar hozzájárulás visszavonásával fenyeget. Bár a Rábát és a Lapincsot további négy létesítmény - két bőrgyár, egy fémüzem és egy termálvíz-fűtésű lakótelep (utóbbi a fűtési időszakban sokszor napi 70 tonnányi sómennyiséget juttat a vízbe) - is szennyezi, ezek esetében nincs mód hasonló szankcióra - Varga Miklós vízügyi szakállamtitkár, a Magyar- Osztrák Határvízi Bizottság első meghatalmazottja lapunknak adott nyilatkozata szerint azért, mert ezek távolabb vannak a határtól, így a működésükhöz az osztrák félnek nem kellett kérnie a magyar hatóságok hozzájárulását.

A tegnapi fórumon elhangzott: jövőre ismét felmérik a habzásnak a Rába élővilágára gyakorolt hatását. Egy idén készült tanulmány szerint a határtól számított 20 kilométeres magyar szakaszon már nem élnek halak a vízben.

A Rába vízminőségét 1968 óta folyamatosan mérik a magyar zöldhatóságok. Vizsgálataik alapján a folyó vize általában jó vagy megfelelő minőségű volt, egészen a jennersdorfi bőrgyár beindulásáig. 2000 után jelentősen megnőtt a víz nátrium- és kloridkoncentrációja, és a szervesanyag-tartalom is drámaian megemelkedett. 2005-ben és 2006-ban a szennyező anyagok fajlagos mennyisége csökkent, de még mindig jóval magasabb, mint a 10 évvel korábbi mérési időszakban.

A rendszeres habzás 2003 tavasza óta jelentkezik, de szórványosan már előtte is észlelték. Az ok a hazai szakértők szerint garantáltan osztrák területen van, mivel maga a hab is felbukkan a határon túli folyószakaszokon is. A jelenséget feltehetően a naftalin-szulfonátok csoportjába sorolt vegyületek okozzák, amelyek egy közös osztrák-magyar hossz-szelvény-vizsgálat adatai szerint az ausztriai bőrgyárakból származnak - ezek önmagukban nem mérgezőek (ezért nincs is rájuk vonatkozó határérték), ugyanakkor a tápláléklánc alacsonyabb fokán álló vízi élőlényeket károsíthatják, felborítva a víz biológiai egyensúlyát. Ráadásul a vegyszerek biológiai úton nagyon nehezen bomlanak le, ezért a bőrgyári szennyvíz biológiai tisztítása - amit az osztrák fél megoldásként felajánlott - nagy valószínűséggel nem javít a helyzeten. (H. M.)