Így a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett, s a Fidesz és a Munkáspárt által támogatott népszavazás eredménytelennek bizonyult. Az érvényességhez legalább még félmillió igen szavazatra lett volna szükség.

Az alanyi jogon járó magyar állampolgárság megkönnyítené a kapcsolattartást, de talán ennél is fontosabb, hogy történelmi elégtételt és szülőföldjükön nagyobb biztonságot jelentene a határon túliaknak – egyebek mellett így érvelt követelése mellett az MVSZ. A Fidesz azonnal támogatásáról biztosította a világszövetséget. A kormánypártok a kezdeményezést hevesen ellenezték. Különféle számítások sorával igyekeztek bizonyítani, hogy a tömeges áttelepülésnek súlyos következményei lehetnének, mert tíz- sőt akár százmilliárdos nagyságrendű összeggel nőnének az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító kiadása. A végül mindkét oldal számára kudarcos, a határon túliakat pedig mélyen sértő népszavazás után a kormány kármentésbe fogott. Elindították a Szülőföld-programot, amelynek keretében egymilliárd forintos keretet hoztak létre a magyar nemzetiségűek támogatására, egyszerűsítették a honosítás szabályait, és korlátlan számú beutazásra jogosító nemzeti vízumot is ígértek.

Az anyaországgal való kapcsolattartás összes gondját azonban az EU bővítése oldhatja meg. A Szlovákiában élő magyarság 2004-től, az erdélyiek pedig jövő januártól minden kötöttség nélkül utazhatnak, és uniós polgárként – bizonyos korlátozásokkal – munkát vállalhatnak és le is települhetnek itthon. Az ukrajnai és szerb magyar kisebbség viszont Magyarország schengeni csatlakozása után nehezebb helyzetbe kerül, mert a kétoldalú államközi egyezmények alapján kibocsátott kedvezményes vízumot meg kell szüntetni. Így számukra a nemzeti vízum marad, ám azt csak szigorúbb feltételek mellett, a megélhetési és lakhatási feltételek igazolása esetén adják ki. Könnyebbséget jelenthet majd a kishatárátlépési engedély esetleges visszaállítása, ám azt csupán a határtól harminc kilométeren belül élők igényelhetnék.