A belső határok nélküli schengeni térségnek ma – az Egyesült Királyság és Írország kivételével – valamennyi uniós állam tagja, és csatlakozott Norvégia és Izland is. Így várhatóan jövő decemberben autóval Budapesttől akár Lisszabonig megállás nélkül hajthatunk végig a kontinensen.

Hozzánk nem jönnek vissza az ellenőrök

Az EU szakértői nyár végéig még további ellenőrzéseket végeznek az érintett államokban, és feltehetően ősz elején döntenek véglegesen arról, hogy közülük melyek csatlakozhatnak az elsők között az övezethez. Magyarországon és Lettországban már nem lesz ilyen utóellenőrzés, így csaknem bizonyos hogy az elsők között csatlakozhatunk a schengeni térséghez.

A megállapodás arra a portugál előterjesztésre épül, amely lehetővé teszi, hogy az új államok egyelőre ne a késve készülő, hanem a régebbi információs adatbázishoz csatlakozzanak. A Strasbourgba telepített új rendszer – az úgynevezett SIS II – késlekedése volt a fő ok, amelyre hivatkozva a régi EU-tagok halasztani próbálták a határok tényleges lebontását. Az előkészületeket egyebek mellett az hátráltatja, hogy a számítástechnikai rendszer beszerzésére kiírt tender eredményét a vesztes megtámadta, ráadásul az építkezés is csúszik. Ezért átmeneti megoldásként a SIS I+ kiépítése maradt, hogy tartani lehessen az eredetileg jövő őszre tervezett bővítést. Az átmeneti megoldás azt is jelenti, hogy az alkalmatlan a 2004-ben csatlakozott valamennyi új uniós állam fogadására, ezért valószínű, hogy a tízek közül többen 2008 vége – vagyis a SIS II várható elkészülte – előtt nem lehetnek a schengeni övezet tagjai.

A zöld határokon is szabad lesz a járás

Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter már hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy a keddi ülésnapon várhatóan jóváhagyják a portugál javaslatot. Petrétei jelezte azt is: Magyarország belépése a schengeni övezetbe óriási jelentőségű, hiszen ezzel az emberek konkrét, a hétköznapi életet érintő területen, a szabad mozgás, az ellenőrzés nélküli határátlépés ügyében tapasztalhatják majd meg, hogy országuk valóban az egységes Európához tartozik. A határok nélküli Európa azt is jelenti, hogy még a zöld határokon is szabad lesz az átjárás.

Petrétei kedden elmondta: bár a végleges döntés csak jövő szeptemberben születik meg, bizonyos benne, hogy Magyarország az elsők között válhat a schengeni térség tagjává. Ugyanakkor közölte azt is, hogy az Egyesült Királyság a portugál javaslatot annak költségkihatásai miatt elutasította, ám az új tagállamok vállalták, hogy magukra vállalják a 120 ezer eurós többletet. Egyébként a SIS I+ Magyarország számára is mintegy ötvenmillió forint plusz kiadást jelent, de ha a bővítés késik, milliárdokkal fizetünk rá arra, hogy az uniós belső határokat is őrizni kell. Az új rendszer tesztelése egyébként jövő augusztusban kezdődik meg, és kedvező eredmények esetén a miniszter szerint decemberre megszűnhet a szárazföldi, majd 2008 márciusára légi határok ellenőrzése is. Ehhez azonban Ferihegyen és a vidéki repülőtereken is ki kell alakítani a megfelelő feltételeket.

A schengeni övezetről szóló egyezmény elvileg a személyek teljesen szabad mozgását teszi lehetővé az érintett országok között az európai uniós egység jegyében. Ennek azonban feltétele, hogy a Schengen-tagok a külső határokon fokozzák az ellenőrzést. Az ehhez szükséges fejlesztéseket az unió bőkezűen támogatta, és Magyarországnak a Schengen-alapból ötvenmilliárd forintnyi fejlesztési forráshoz jutott.

Magyarország schengeni csatlakozásával nehezebb helyzetbe kerül az Ukrajnában és a Szerbiában élő magyar nemzetiség, mert attól kezdődően az uniós vízumszabályokat kell alkalmaznunk. Emiatt nem adható majd kedvezményesen beutazási engedély azoknak az állampolgároknak, akik az EU területére csak vízummal léphetnek. A nemzeti vízum viszont maradhat, és egy uniós ajánlás értelmében a szomszédos országokkal megállapodhatunk a korábban megszüntetett kishatárforgalmi engedélyek is visszaállításáról is. Ez utóbbi azonban csak a határ harminc kilométeres körzetében élők számára jelenthet némi könnyebbséget. Az EU bővítése révén viszont a román – és a bulgár – állampolgárok egyszerűbben léphetik át a határt: a magyar-román határszakaszon már 2007 januárjától mindenütt EU-sávokat jelölnek ki, amit az új csatlakozó államok polgárai is igénybe vehetnek majd. Az ezzel kapcsolatos államközi egyeztetések már folynak. Ugyanakkor a magyar álláspont szerint meg kellene őrizni a Horvátországgal a személyi igazolvánnyal történő utazás lehetőségéről kötött kétoldalú megállapodásban rögzített kedvezményt is; ha az unió elfogadja, a horvátok olyan, a személyihez csatolt adatlappal léphetnének az EU területére, amelybe beüthetnék a schengeni egyezményben megkövetelt be- és kiléptető pecsétét.

Szent-Iványi István: Ma komoly lépést tettünk

"A schengeni övezet kiterjesztése az új tagállamokra az Unió egyik legfontosabb politikai célkitűzése, amely mindennapi életünkben is megjeleníti az egységes Európához tartozást. A most elfogadott megoldás lehetőséget nyújt Magyarország számára, hogy az eredetileg tervezett 2007. októberi időpont közelében csatlakozhasson" - kommentálta a döntést Szent-Iványi István, az Európai Parlament magyar liberális delegációjának vezetője. - "A magyar kormányzat és diplomácia, illetve a magyar EP-képviselők közötti mintaszerű együttműködés is hozzájárult a Magyarország számára kedvező döntéshez. A magyar liberálisok számára különösen fontos az uniós állampolgárok szabad mozgása, akár munkavállalói, akár egyéb minőségükben. Ma komoly lépést tettünk ebbe az irányba"  - tette hozzá.

Mi van a SIS-ben?

A SIS-rendszerbe – ami tulajdonképpen egy óriási méretű körözési adatbázis – a schengeni térség 13 tagállamának bűnüldöző hatóságai és bíróságai helyezhetnek el információkat.  Az 2005. január 1-jei állapotok szerint az 13 185 566 különféle adatot tartalmazott, és ezek közül 818 673 különféle személyekre vonatkozott. Az adatbázisba a következő adatokat táplálhatják be:
– letartóztatás vagy kitoloncolás céljából körözött személyek;
– harmadik ország állampolgárai, akiknek a belépését megtagadják a schengeni területre;
– eltűnt vagy olyan személyek, akiket ideiglenesen rendőri védelem alá kell helyezni;
– igazságügyi hatóságok elé idézett személyek;
– elkülönített átvizsgálásnak és specifikus ellenőrzésnek alávetendő személyek, járművek;
– elkobzás vagy bűnügyi eljárás céljára bizonyítékként keresett tárgyak, például járművek vagy fegyverek, eltűnt tartózkodási engedélyek, úti okmányok, rendszámtáblák, csekkek, hitelkártyák stb.

(forrás: Brüsszeli tudósítónktól, Népszabadság, MTI)