Egyre valószínűbb, hogy módszeresen készült a szökésre Tamás Imre Zoltán, aki pénteken a Budapesti Katonai Ügyészség Fő utcai épületének mosdójában leütötte az őt kísérő fegyőrt, elvette pisztolyát, és a fegyvertelen biztonsági őrség előtt kisétált az épületből. A BRFK hétfőn megkétszerezte, egymillió forintra emelte a nyomravezetőnek fölajánlott jutalmat.

Tóth Gábor ezredes, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese tegnap már "erősen valószínűnek" tartotta, hogy benzinkútrablás miatt három éve jogerősen elítélt Tamás készült a szökésre. Az még nem biztos, hogy voltak-e külső segítői. A nyomozók a hét végén sorra kihallgatták Tamás rokonait, ismerőseit, egykori bűn- és cellatársait, volt barátnőit, és megkezdték mindazoknak az ellenőrzését, akik az elmúlt három évben rendszeresen látogatták őt a börtönben. A járőrök megfigyelés alatt tartják ismerősei lakását, és azokat a helyeket, ahol korábbi bűncselekményei után meghúzta magát.

Pénteken Tamást egy általa kezdeményezett büntetőügyben tanúként hallgatták ki az ügyészségen. Az iratismertetés végén meglehetősen indulatos volt; bár az ügyészek szerint inkább csak megjátszotta a felháborodást. Tamás azért kezdeményezett eljárást fegyőrei ellen, mert azok a konyhán, ahol gyakran dolgozott ételosztóként, kétszer mosatták el vele az edényeket. Szerinte "szívatásból". Az ügyészek szerint "volt abban valami, amit Tamás állított, de kissé túlpörgette az ügyet". Pénteki kihallgatása végén még senki nem sejtette, miért. Az ügyészek mind gyakrabban tapasztalják, hogy "a fifikásabb elítéltek" azért jelentik fel fogva tartóikat, mert így megismerhetik a róluk készült titkos jelentéseket.

A szabályzat értelmében a fogva tartott elvben nem tudhatja, miért helyezik át egyik zárkából a másikba, vagy miért kerül egyszemélyes cellába, a zárka- vagy telefonlehallgatásról már nem is beszélve. A rabok ilyen "mozgatásának" többnyire biztonsági okai vannak: a fegyintézet titkosszolgálati eszközökkel, esetleg a rendőrségtől kapott információk alapján dönt az elítélt őrzésének megváltoztatásáról. Ezek az információk államtitoknak minősülnek. A törvényhozó azonban - mint sok más esetben - hagyott egy kiskaput az elítélteknek, amelyen keresztül könnyen hozzáférhetnek az őket érintő titkos információkhoz. Csak fel kell jelenteniük fegyőreiket hivatali visszaélésért, azt állítva, hogy önkényesen helyezték át őket magánzárkába, vagy vontak meg tőlük kedvezményeket. Az ügyészség a nyomozás során bekéri a titkos aktákat, amelyekből kiderül az áthelyezés tényleges oka. A feljelentőnek (még ha elítélt is), jogában áll megismerni az eljárás végén a nyomozás összes iratát, így megismerheti személyi doszsziéjának titkos bejegyzéseit is. Vagyis fény derülhet arra, ki a "tégla", kinek a hozzátartozóit tartja megfigyelés alatt a rendőrség, és így tovább.

Lapunk úgy tudja, pénteken Tamással együtt kísérték a katonai ügyészségre "Batmant", Tamás rabtársát, aki korábban már megkísérelt megszökni a Fő utcából, őt azonban a civil biztonsági szolgálatnak akkor sikerült elfognia. Tamás állítólag észrevétlenül kisurrant az épületből. A biztonsági szolgálatot a Honvédelmi Minisztérium cége, a HM EI Rt. egyik alvállalkozója adta. A HM EI Rt. illetékeseit hétfőn nem sikerült megszólaltatnunk.

A büntetés-végrehajtás belső vizsgálata szerint a Tamást kísérő őr a szabályzatnak megfelelően járt el. Ennek ellenére a fogolykísérésre vonatkozó szabályok szigorítását tervezik.

Tamás Imre Zoltán