Ugyanis a vastagbélrákok 90 százaléka polipból, ebből a kezdetben ártalmatlan bélkitüremkedésből fejlődik ki. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a polipoknak csak kis része fajul el rákosan. Időben kiszűrve a bélpolip könnyen eltávolítható, és így megelőzhető a baj. Ha viszont késik a diagnózis - bizony drasztikusan megnő a betegség halálozási aránya. Németországban minden 328. hatvanéves, és minden 26. nyolcvanéves ember ebbe a betegségbe hal bele. Ezzel a tüdőrák után második legnagyobb halálozással járó daganatfajta kétes dicsőségű címmel dicsekedhet.

Ismétlem, ezek német adatok, annak ellenére, hogy Németországban már négy éve olyan szűrési vizsgálatot rendszeresítettek (tehát technikailag megoldották, és a biztosítók fizetik), amelyről itthon még csak nem is álmodozhatunk. 55 éves kortól ott mindenkinek ingyen jár a vastagbél endoszkópos vizsgálata, szakkifejezéssel a kolonoszkópia. Ilyenkor a végbélen át egy vékony üvegszáloptikás csövet vezetnek be, amellyel a vastagbél teljes hoszszában részletesen áttekinthető. A vizsgálatot tízévente lehet, pontosabban kell(ene) megismételni, mert egy polip átlagosan 10-15 év alatt alakul át rosszindulatú daganattá. Ez a szűrés rengeteg pénzbe kerül, de a biztosítók ennek ellenére támogatják a szűrőprogramot. Nem csak humanista megfontolásokból: egy német rákbeteg gyógyítása 100 ezer euróba, azaz 27 millió forintba kerül.

A probléma csupán az, hogy e nagyvonalú szűrési módszer - nem vált be a gyakorlatban. Ugyanis a 22 millió veszélyeztetett német polgárból alig kétmillióan mentek el a vizsgálatra, mert félnek attól, hogy a végbélen át egyujjnyi vastag csövet vezessenek beléjük. A vizsgálat kétségtelenül nem kellemes, de modern technikákkal, ha szükséges, akár altatásban, gyakorlatilag problémamentesen kivitelezhető. És - mint mondtuk - sok esetben életmentő!

Ám az emberek tartanak tőle, ezért más módszerekkel is próbálkoznak. Létezik például egy olyan CT-eljárás, amely virtuálisan mutatja meg a bél belsejét, és amellyel 6-10 mm nagyságú polipok mutathatóak ki. Ami ellene szól: az eljárás méregdrága, szűrésre szóba sem jön. Ráadásul nagyon új, s még nincsenek igazi összehasonlító vizsgálatok. Arról nem is beszélve, hogy ha így valóban kimutatnak polipot vagy más elváltozást, béldaganatot, akkor úgyis meg kell majd kolonoszkopizálni. Ugyanis a vastagbél endoszkópos vizsgálata arra is jó - az egyedül alkalmas módszer -, hogy a diagnózis felállítását követően, speciális kis vágóeszközzel azon nyomban, "egy ülésben" eltávolítsák a polipot vagy polipokat.

Marad a székletvizsgálat. Ebből a legegyszerűbb és legolcsóbb az úgynevezett Haemocult-teszt, amelynek során a székletből okkult vérzést, azaz csupán mikroszkopikus menynyiségű vért mutatnak. Egyébként a magyar népegészségügyi programban is ez szerepel, mint ahogy azt dr. Székely György, a budapesti János kórház belgyógyász főorvosa elmondta. Amennyiben ez az előszűrés pozitív, akkor kolonoszkópiának kell követnie. Egy apró eltérés a németországi gyakorlattól: ez nálunk csak hőn áhított terv egyelőre, legalábbis országos szinten, erre sincs még elegendő pénz elkülönítve...

Egyébként a Haemocult- teszt sajnos nem eléggé specifikus, mert vele a végbélrákos eseteknek csak a 40 százaléka deríthető fel. Ugyanis nem mindegyik daganat jár mikrovérzéssel.

Nagy reményekre jogosít fel egy másik, nemrég kipróbált M2-PK nevű teszt. Ennek során a székletből nemcsak vért, hanem polipokra és rosszindulatú daganatra jellemző fehérjét is kimutatnak. Skandináviában pedig elkezdték forgalmazni a Genefec-tesztet, amellyel székletből a legveszélyesebb örökletes bélrákfajták génjeit azonosítják.

Szerte a világban, így Magyarországon is folynak olyan próbálkozások, hogy a betegek maguk is felmérhessék, bélrák szempontjából genetikailag rizikócsoportba tartoznak vagy sem. A bélrák családi halmozódásáról olyan pontrendszert állítanak fel, amely segít eldönteni, mennyire sürgős orvoshoz fordulni.

Németországban, a részleges kudarcok nyomán, a szűrőprogram bizonyos "fellazítása" is szóba került. Egyre többen javasolják azt, hogy ha idősebbeknél az első kolonoszkópia negatív, a következő endoszkópiás vizsgálattal tíz év helyett érdemes húsz évet is várni.

Bár nekünk is ez lenne a fő dilemmánk - kommentálta Székely doktor a hírt. Ő annak is örülne, ha Magyarországon végre elindulhatna a vastagbélrákszűrés nemzeti programja.