Álmos baglyok és pacsirták
Felmérések szerint a tinédzserek egyötöde alussza át a számukra szükséges 9 órát, ugyanakkor sokan közülük 7 óránál is kevesebbet pihennek. Mivel a világ legnagyobb részén a tanítás reggel 7 és 9 óra között kezdődik, nem meglepő, hogy a legutóbbi felmérések azt állapították meg, hogy a 11 és 17 év közötti fiatalok több mint egynegyede legalább egyszer elszundít a tanórán - tette közzé az eredményeket a New Scientist. Több mint 50 százalékuk pedig arról számol be, hogy mivel nem alszik eleget, napközben fáradtnak érzi magát.
Mary Carskadon (Brown Medical School, Providence, Rhode Island) kimutatta, hogy a kamaszok nagy része elalvás után rögtön a gyors szemmozgásokkal kísért (REM) fázisba jut. Ez eltér a normálistól, mikor a REM szakaszt megelőzi a gyors szemmozgásokkal nem kísért (NREM) fázis. A tüneteik tipikusan narcolepsiára (napközben fellépő, rövid ideig tartó alvási rohamokra) utalnak, de Carskadon szerint ezek a gyerekek valójában nem tekinthetők betegnek. Akkor miért nem tudjuk rávenni őket, hogy "normális" időben bújjanak ágyba? Lehetséges, hogy a tinédzserek biológiailag képtelenek korábban lefeküdni?
Régóta köztudott, hogy alvási szokásaink alapján vagy korán kelők (pacsirták), vagy esti típusúak (baglyok) vagyunk, ami nagyrészt genetikailag meghatározott. Till Roennenberg (Ludwig Maximilians University, Munich, Germany) több mint 25 000 8 és 90 év közötti ember alvási habitusát vizsgálta meg. A 2004 decemberében publikált közleményében azt állítja, hogy a kisgyerekek kezdetben "pacsirták", de ez az életkor előrehaladtával megváltozik. A serdülőkort elérve eltolódás figyelhető meg a fiatalok biológiai órájában, akik 14 éves korukra "esti típusú" kamaszokká válnak. A folyamat egy idő után megfordul, minek következtében ismét egyre korábban lefekszenek. A fordulópont lányoknál 19,5, míg fiúknál 20,9 év.
David Goldstein pszichológus (University of Toronto, Canada) vizsgálata szerint a tinédzserek akár hat-hét ponttal is gyengébb eredményt érhetnek el az intelligenciateszten, ha azt biológiai órájuknak nem megfelelő időpontban íratják meg velük. Martin Ralph ugyancsak a Torontói Egyetemről genetikai mutációval 22 órás cirkadián ritmusra beállított hörcsögökkel végzett kísérleteivel megdöbbentő tapasztalatokra tett szert. A természetes környezetbe (24 órás ciklus) helyezve őket az állatok szívizomzatának, illetve veséjének működésében rendellenességet figyelt meg, melynek következtében jóval előbb elpusztultak. Ralph véleménye szerint a kamaszokat is mintegy két órával előbb ébresztik reggelenként annál, hogy szervezetük készen állna rá. Így tulajdonképpen folyamatos jet lag-ben szenvednek, ami az állatkísérletek tanulságai alapján káros lehet az egészségükre. Számos tanulmány igazolja, hogy az alvásmegvonás hatására a tinédzserek társaiknál nagyobb valószínűséggel dohányoznak, hajlamosabbak szorongásos megbetegedésekre, depresszióra, valamint gyakrabban válnak túlsúlyossá.
New York-i kutatók (Lighting Research Center) a tinédzserek problémáira a megoldást a jó időben adott megfelelő fényben látják. A terápiához nem kell más, mint egy narancssárga üvegű szemüveg, valamint külső kék fényforrás, amit egy fénykamrában helyeznek el. A tizenéveseket reggelente fénnyel kezelik, este pedig melatonint juttatnak a szervezetükbe, hogy segítsék az elálmosodást.
Sokak nem értenek egyet azzal, hogy a kamaszok biológiai óráját mesterségesen meg kellene változtatni. Inkább arról kellene meggyőzni az iskolaigazgatókat, hogy az órák ne kezdődjenek el délelőtt 11 óra előtt. Szerencsére javaslata egyre több egyesült államokbeli iskolában talál meghallgatásra.
