Bértúlterhelés
A hazai munkavállalók százezrei váltak kényszer- vagy álvállalkozókká. Az APEH hadjáratot kezdett e munkavállalói vállalkozások fölszámolására, ezért egyre több munkavállaló minimálbéren, vagy ahhoz közelítő "könyvelt" béren van bejelentve, munkabérének többi részét pedig zsebbe kapja. A munkaadó ezt a zsebes részt természetesen számlaköltségként tudja csak kivenni a cégéből, akárcsak a kényszervállalkozó a bér helyett kapott megbízási díjat, hacsak nem evás a cége, vagy nem számlás a forgalma. Ez táplálja a szürkegazdaságot.
További súlyos kockázat a kiállított számla ellenértékeként befolyt bevétel "leköltségelése". Tipikus esete a számlavásárlás. A saját fogyasztás elszámolása csak adójogilag aggályos, a számlagyáraktól vásárolt számlák befogadása viszont a Btk.-ba ütközik. A fiktív számlák iránti töretlen keresletet persze nem csak a "leköltségelési" kényszer generálja, hanem sokkal inkább a számlák beállításával megnyíló pénzkivételi csatorna csábító olcsósága. Fiktív számlát a legkisebbtől a legnagyobbig sok cég vásárol. Így lehet kivenni a kenőpénzeket, így lehet olcsón helyettesíteni az osztalékfizetést. A bűnügyi híradások szerint a számlagyárak a nettó számlaérték tíz százalékáért és az áfáért adják a kívánt összegű számlát. Elismerik a bruttó számlaértékkel egyenlő készpénz felvételét, és az átvett összegből a nettó számlaérték 90 százalékát készpénzben visszaadják. Miután a számlabefogadó befizetési kötelezettségét a fiktív számla áfájával csökkentheti, az így realizált pénzkivét terhelése 10 százalék - a törvényes bérfizetés terheinek hatodrésze!
A "vecsési számlagyárban" a nyomozók tizenötmilliárd forintnyi nettó számlaértékű fiktív számlára bukkantak. (Vecsési számlagyár: tejipari cég is érintett?, Index, 2002. november 28.) Több száz vállalkozásról bizonyosodott be, hogy a számlagyár üzletfele volt. Ha feltesszük, hogy ezekkel a számlákkal tizenötmilliárd forintnyi nettó bért fizettek zsebbe, akkor legalább 20 milliárd forintnyi adót és járulékot spóroltak meg a számlavásárlók, a kiállítók meg legalább másfél milliárdot kerestek!
A számlagyárnak fantomizálódnia kell, mivel a kibocsátott számla ellenértékeként átvett, de valójában visszaadott pénz és a be nem fizetett adó miatt a könyvelésében hatalmas lyukak tátonganak. Hajléktalanokból, külföldiekből csinálnak - egy kis pénzért - cégtulajdonosokat és ügyvezetőket, s e cégek - végrehajtható vagyon és elérhető cím híján - előbb vagy utóbb, a felszámolási eljárást kikerülve törlődnek a cégnyilvántartásból. A cégfantomizálás e módját alig sújtják szankciók, mert a fiktív számlázás nélkül a gazdaság tönkremenne. Ezért is vezették be az evát, amellyel a kényszervállalkozások egy részét felmentették a "leköltségelés" kényszere alól, és adófizetővé varázsolták, de egyben legalizálták is a fiktív számlázás új válfaját.
Az adóemelések tovább hizlalják a szürkegazdaságot. Az adószigorral fenyegető intézkedések, mint a minimálbér kétszeresére felemelt járulékalap behajtásának sikere, erősen kétséges (Van menekülési út a duplázódó járulékalap elől, Napi Online, 2006. október 26.). Főként azért, mert a kkv-szektor olyan árakon, amelyek teljes mértékben tartalmazzák az általuk foglalkoztatott és a törvényeknek megfelelően adóztatott munkavállalók bérének adóját és közterheit, versenyképtelen. Ezen az áron a túladóztatott háztartások nem tudják megfizetni a szürkegazdaságban megtermelt áruk és szolgáltatások minden adót és járulékot tartalmazó ellenértékét!
A magasan adóztatott fehérgazdaság és az adófizetést a minimumra optimalizáló szürkegazdaság ördögi körben forog: a gazdaság teljesítőképességéhez képest túlzott mértékű közkiadások finanszírozási igénye miatt eleve magas szja-t és járulékot kellene fizetni. Az adófizetést elkerülni képtelen rétegeket ezen felül azért is terhelni kell, mert túl nagy az adót alig fizető szürkegazdaság. Az pedig azért olyan kiterjedt, mert elviselhetetlenül magas az adó- és járulékterhelés!
Nemrég egy konferencián Jaksity György, a neves bróker úgy vélekedett, hogy körülbelül egymillió azon foglalkoztatottak és kényszervállalkozók száma, akik - vagy akik után - egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben fizetnek adót és járulékot. Az üzletember szerint "mintegy 2000-2500 milliárd forint kerüli el a legális szférát, amelynek adó- és járuléktartalma körülbelül 1200 milliárd forint, ez pedig megközelítőleg azonos a megszorító csomaggal". (Jaksity: Ossz el és uralkodj, Figyelőnet, 2006. október 7.) Jaksity becslésénél azonban jóval nagyobb az államkasszába be nem fizetett összeg, mivel a zsebből fizetett javadalmazáson - 2000 milliárdon - felül kellene még adót és járulékot fizetni.
Az ördögi körből kitörni adóemelésekkel nem lehet, az csak a gazdaság visszaeséséhez vezet. A megoldás kulcsa a kkv-szektor jövedelemtermelő képességének erőteljes bővülése lehet, amire két tényező tud erőteljesen hatni: ha növekedik a szektor iránti fizetőképes kereslet, vagy ha emelkedik a szektor termelékenysége.
A fizetőképes kereslet bővülését eredményezi az, ha a háztartások jövedelméből a szürkegazdaság termékeinek megvásárlására fordítható rész aránya növekszik. A bérek terhelését csökkenteni kell a forgalmi típusú adók és a vagyon adóztatásának rovására. A kereseti többletből a szürkegazdaságban előállított termékek és szolgáltatások ellenértékét már olyan, magasabb árakon is meg tudják fizetni, amelyek tartalmazhatják a csökkentett kulcsú adókat és járulékokat. Ha meg tudom fizetni a lakásom felújításakor az adókat tartalmazó magasabb árakat, akkor meg is követelhetem a számla kiállítását, ami a szürkegazdaság kifehéredésének elemi feltétele.
A termelékenység jelentős megemelkedése is oda vezet, hogy a szürkegazdaságban előállított áruk és szolgáltatások árai tartalmazni tudják a bérek terheit is. A nemzeti fejlesztési terv II jó lehetőséget teremthet erre. A kkv-szektor versenyképességét növelő vissza nem térítendő támogatások elnyerésére irányuló pályázati kiírások (gépbeszerzés, tanácsadás támogatása, informatikai kultúra emelése stb.) és az olcsó hitelek a termelékenység emelkedését kell hogy eredményezzék.
Az uniós pályázatok eddig is számottevően elősegítették a szürkegazdaság kifehéredését. Nem pályázhatnak azok, akiknek köztartozásuk van, vagy bizonyítottan feketén foglalkoztattak munkavállalókat. Csak azok nyerhetnek el vissza nem térítendő támogatásokat, akik nyereségesen gazdálkodnak és pénzügyi helyzetük rendezett. A jelenlegi rendszerben azonban nem lehet rajtakapni azokat, akik alkalmazottjaik bérét részben zsebből fizetik. El kellene érni, hogy csak az juthasson támogatáshoz vagy kedvezményes hitelhez, aki vállalja, hogy a béreket teljes egészében lekönyveli és a terheit is befizeti.
Az uniós források okos, a kkv-szektor teljesítőképességét hatékonyan növelő felhasználása s a bérterhek csökkentése együtt a szürkegazdaság rohamos visszaszorulását és az adóbevételek gyors bővülését eredményezné. Természetesen további elengedhetetlen feltétel az adóbehajtás hatékonyságának növelése és az adómorál ugrásszerű javulása. Ez utóbbi az adóelkerülés drasztikusan szigorú szankcionálása mellett például azzal is elérhető, ha a munkavállaló érdekelt abban, hogy minél több járulékot fizessen utána a munkaadója. Egy biztos, ha a béreket terhelő adók és járulékok kulcsa nem csökken, akkor a szürkegazdaságból nem lehet kicsikarni több adót, még kérlelhetetlen adószigorral sem, adóemeléssel meg pláne nem.
A szerző közgazdász
